Pendik
From Wikipedia, the free encyclopedia
From Wikipedia, the free encyclopedia
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
Pendik Isztambul tartomány egyik ázsiai oldalon fekvő körzete, mely közel 200 km²-en terül el, 2008-ban népessége 520 486[5] fő volt,[6] ami 1999-hez képest 66%-os növekedés.[7] A körzet határában található Isztambul legnagyobb hegye, az 537 méter magas Aydos-hegy. Éghajlatát mind a Fekete-tenger, mind a Márvány-tenger közelsége befolyásolja, a nyarak szárazak és melegek, a telek enyhék és többé-kevésbé csapadékosak.[8] Pendikben található a Sabiha Gökçen nemzetközi repülőtér. Gazdaságára az ipar a jellemző, nagy számban találhatóak itt építőipari cégek.[9]
Pendik | |
Közigazgatás | |
Ország | Törökország |
Régió | Márvány-tengeri |
Tartomány | Isztambul |
Mahalléi | Ahmet Yesevi, Bahçelievler, Ballıca, Batı, Çamçeşme, Çamlık, Çınardere, Doğu, Dumlupınar, Emirli Köyü, Ertuğrul Gazi, Esenler, Esenyalı, Fatih, Fevzi Çakmak, Göçbeyli, Güllübağlar, Güzelyalı, Harmandere, Kavakpınar, Kaynarca, Kurna, Kurtdoğmuş, Kurtköy, Orhangazi, Orta, Ramazanoğlu, Sanayi, Sapanbağları, Sülüntepe, Şeyhli, Velibaba, Yayalar, Yenimahalle, Yenişehir, Yeşilbağlar[1] |
Polgármester | Ahmet Cin |
Irányítószám | 34890-34920[2] |
Körzethívószám | 00 90 216 |
Testvérvárosok | |
Népesség | |
Teljes népesség | 538 065 fő (2008)[3] +/- |
Körzet népessége | 541 619 fő[4] |
Földrajzi adatok | |
Terület | 200 km² |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 40° 54′ 38″, k. h. 29° 17′ 46″ | |
Pendik weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Pendik témájú médiaállományokat. |
Pendik első ismert neve Pantikapion vagy Pantikapeun volt, a római időkben Panticio/Panticia néven ismerték, a bizánci korban ez Pantichionra módosult. A Pendik nevet az oszmán időkben kapta. 1961-ben végzett régészeti feltárások alkalmával egészen i. e. 3000–4000-ig visszamenően találtak itt lakott területre utaló leleteket. I. e. 753 és i. sz. 395 között római kézen volt, majd Bizánchoz tartozott, később a szeldzsukok, majd pedig Yıldırım Beyazıt uralkodása idején oszmán fennhatóság alá került. Faluként először Gebzéhez, majd Üsküdarhoz csatolták, később a népesség ugrásszerű növekedésének köszönhetően 1987-ben önálló körzetté vált.[10]