Niuszerré
ókori egyiptomi fáraó / From Wikipedia, the free encyclopedia
Niuszerré (vagy Neuszerré Ini; ógörögül: Ραθούρης, átírással: Rathúrész) az ókori egyiptomi V. dinasztia hatodik uralkodója, aki 24–35 évig uralkodhatott, az i. e. 25. században. Niuszerré Noferirkaré és II. Hentkauesz fiatalabb fia és a fiatalon elhunyt Noferefré király testvére volt.[1][2] Későbbi történelmi források szerint közvetlenül testvére után ült Egyiptom trónján, de az is elképzelhető – Miroslav Verner ezt az elméletet támogatja –, hogy a kettő között rövid ideig Sepszeszkaré uralkodott, bár legfeljebb pár hétig, esetleg hónapig. (Sepszeszkaré kapcsolata mind Noferefrével, mind Niuszerrével mindmáig ismeretlen.)[3][4][5] Niuszerré trónját Menkauhór örökölte, aki Niuszerré unokaöccse és Noferefré fia lehetett.[6]
Niuszerré | |||||||||||
Neuszerré, Ini | |||||||||||
Kettős szobor, amely fiatal és idős emberként ábrázolja Niuszerrét (Staatliches Museum Ägyptischer Kunst) | |||||||||||
Uralkodása | 24–35 év az i. e. 25. század végén | ||||||||||
Prenomen |
Niuszerré | ||||||||||
Nomen | ỉn.n.ỉ Ini | ||||||||||
Apja | Noferirkaré | ||||||||||
Anyja | II. Hentkauesz | ||||||||||
Főfelesége | Reptinub | ||||||||||
Gyermekei | ♀ Hamerernebti ♀ Reputnebti ♀ Seretnebti ♂ Hentikauhór ♂ Menkauhór (?) | ||||||||||
Sírja | Niuszerré-piramis | ||||||||||
Fontosabb építkezései | Építette:
Befejezte:
| ||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Niuszerré témájú médiaállományokat. |
Niuszerré dinasztiája legnagyobb építője volt; Abuszírben piramist építtetett magának, két királynéjának, apjának, anyjának és bátyjának is. Ő építtette a legnagyobb fennmaradt naptemplomot, melyet az Óbirodalom idején emeltek Ré tiszteletére; ez a Seszepibré („Ré szívének öröme”) nevet viselte. Ezzel ő volt az első uralkodó Sepszeszkaf, a IV. dinasztia utolsó királya óta, aki figyelmet fordított a gízai nekropoliszra – talán azért, hogy legitimálja uralmát a bátyja váratlan halálát követő zavaros idők után. Katonai tevékenységére kevés a bizonyíték; az egyiptomi állam továbbra is fenntartotta kereskedelmi kapcsolatait a levantei parton található Büblosszal, és bányász-, valamint kőfejtő-expedíciókat küldött a Sínai-félszigetre és Alsó-Núbiába. Uralkodása alatt nőtt a hivatalnokréteg; gyakorlatilag ekkor jelentek meg a nomarkhészek, az egyes nomoszok kormányzói, akik innentől az általuk irányított tartományokban éltek, nem a királyi udvarban.
Minden óbirodalmi fáraóhoz hasonlóan Niuszerré is rendelkezett kultusszal halála után; az ő esetében a hivatalos, államilag fenntartott kultusz évszázadokon át fennmaradt, túlélte a kaotikus első átmeneti kort, és a középbirodalmi XII. dinasztia koráig tartott. Ezzel párhuzamosan spontán módon a nép körében is megjelent kultusza; ők születéskor kapott nevén, Iniként tisztelték Niuszerrét. Ebben a kultuszában úgy fohászkodtak hozzá, mint közvetítőhöz a hívő és az istenek között. Bár kevés régészeti lelet tanúskodik róla, úgy tűnik, ez a kultusz egészen az Újbirodalom koráig folytatódott, vagyis közel 1000 évvel halála után még létezett.