Nagyrákos
magyarországi község Vas vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Nagyrákos község Vas vármegyében, a Körmendi járásban.
| Nagyrákos | |
 | |
| A katolikus templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Nyugat-Dunántúl |
| Vármegye | Vas |
| Járás | Körmendi |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Németh Istvánné (független)[1] |
| Irányítószám | 9938 |
| Körzethívószám | 94 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 247 fő (2023. jan. 1.)[2] |
| Népsűrűség | 16,2 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 16,11 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 49′ 42″, k. h. 16° 27′ 23″ | |
 Nagyrákos
Pozíció Vas vármegye térképén
| |
| Nagyrákos weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyrákos témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Az Őrségben, az Őrségi Nemzeti Park területén elhelyezkedő egykori mezőváros Őriszentpétertől 3 kilométerre délkeletre, Zalalövőtől 12 kilométerre nyugatra fekszik a Zala folyó mellett. Mindkét várossal, illetve Zalaegerszeg nyugati agglomerációjával is a 7411-es út köti össze, továbbá itt ér véget a Kerkafalva-Szatta útvonalon húzódó 7417-es út.
Vasúton a Bajánsenye–Zalaegerszeg–Ukk–Boba-vasútvonalon közelíthető meg, helyben vasúti megállója van.
Jellegzetes őrségi szeres település. A vasúttól északra fekszik keleten Alsószer, nyugaton Csárdaszer, a kettő között északon Nemesszer, míg a vasúttól délre Belsőszer és Devecserszer.
Írott forrásban 1204-ben említik először. Neve arra utal, hogy a mellette folyó patakban sok volt a rák. 1404-ben Nagyrákos, melyet Egyházasrákosnak is neveztek, már mezőváros volt vámszedési joggal. Lakóinak egy része mint határőrzésre kötelezett, nemesi rangot kapott. 1428-ban Nagrakus alakban említik. 1452-ben Nag Rakws alakban, 1454-ben Opidum Nagh Bakos, 1465-ben Op. Rakos néven szerepel. "Nagy-Rákos vámszedő hely is volt és Német-Újvár vár sorsában osztozott. 1451-ben azonban a haraszti Tapánok, 1452-ben a monyorókereki Elderbach Pertold, 1453-ban pedig (1454-ig) Tárczai János és szandai Tárnok Demeter kezére került zálogban. Valamelyik Rákosban, mint az 1404. évi oklevél is mutatja, köznemesek is laktak"[3]
Vályi András művében „Kis, vagy Külső Rákos, Nagy, vagy Belső Rákos. Két elegyes falu Vas Vármegyében, földes Urok Gróf Batthyáni Uraság, lakosaik katolikusok, és másfélék, Kis Rákos, Nagy Rákosnak filiája, fekszenek egymástól mintegy kis fél mértföldnyire, határjokban erdejek, és legelőjök van, kereskedésre is módgyok; de mivel földgyök néhol sovány, második osztálybéliek.”
Fényes Elek szerint „Kis és Nagy-Rákos, 2 magyar falu, Vas vmegyében, 613 ref., 61 kath., 7 evang. lakossal, Nagy-Rákoson ref. anyagyülekezettel. Birják gr. Batthyáni s más nemesek.”[4]
Vas vármegye monográfiájában "Nagy-Rákos magyar község a Zala folyó mellett. Házak száma 45, lélekszám 501, vallásuk r. kath. és református. Postája Őri-Szt-Péter, távirója Csákány. A körjegyzőség székhelye. 1798-ban megujitott templomának szentélye román stílű, hajója góthikus."[5]
1910-ben 533 magyar lakosa volt. 1980-ban megszűnt az őrségi vasútvonal, majd a 2000-ben átadott Bajánsenye–Zalaegerszeg–Ukk–Boba-vasútvonal újra a vérkeringésbe kapcsolta a települést, a Szlovénia, Budapest és Zalaegerszeg felé megnyílt viszonylattal.[6] A községben új vasúti megálló létesült, egy 375 m hosszú vasúti alagút és az 1400 m-es - nívódíjas - völgyhíd között.[7]
Polgármesterei
- 1990–1994: Kovács Lajos (független)[8]
- 1994–1998: Mácsek József (független)[9]
- 1998–2002: Németh Istvánné (független)[10]
- 2002–2006: Németh Istvánné (független)[11]
- 2006–2010: Németh Istvánné (független)[12]
- 2010–2014: Németh Istvánné (független)[13]
- 2014–2019: Németh Istvánné (független)[14]
- 2019–2024: Németh Istvánné (független)[15]
- 2024– : Németh Istvánné (független)[1]
A település népességének változása:
A népesség alakulása 2013 és 2023 között
| Lakosok száma | 260 | 265 | 267 | 239 | 247 | 247 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
Adatok: Wikidata
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,4%-a magyarnak, 1,1% németnek mondta magát (3,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 28,4%, református 53,5%, evangélikus 1,1%, felekezet nélküli 6,5% (8,7% nem nyilatkozott).[16]
- Római katolikus temploma romanikus eredetű, de a 14. században gótikus stílusban, majd 1798-ban barokk stílusban átépítették. Borromei Szent Károlynak van szentelve.
- Református temploma (Nemesszer településrész) 1801-ben épült.[17]
- Itt található az ország leghosszabb, 1400 m hosszú vasúti völgyhídja.
- Az Alsószer 228 hrsz-ú ingatlanon tájház tekinthető meg.
- A faluban eredeti kovácsműhely fog működni, gyakorolják a népi mesterségeket is.
- Farsangi hagyomány a rönkhúzás.
- A nagyrákosi völgyhíd alatt tartják a Völgyhídi vásárt.[18]
Műemlék tájház
Református templom (Nemesszer)
A völgyhíd
Vasúti alagút
Itt született Gorza Sándor (1918-1996), néprajzkutató, szakíró, összegyűjtött néprajzi anyagai "Szülőföldem Nagyrákos" címmel 1997-ben jelentek meg.
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
