Körmendi járás

közigazgatási egység Vas vármegyében Magyarországon From Wikipedia, the free encyclopedia

Körmendi járás

A Körmendi járás Vas vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre. Székhelye Körmend. Területe 614,53 km², népessége 26 865 fő, népsűrűsége pedig 44 fő/km² volt 2013 elején. 2013. július 15-én két város (Körmend és Őriszentpéter) és 44 község tartozott hozzá.

Gyors adatok
Körmendi járás
Közigazgatás
Ország Magyarország
VármegyeVas vármegye
Járási székhelyKörmend
Települések száma46
városok2
Népesség
Teljes népesség25 269 fő (2022. okt. 1.)[1]
Népsűrűség44 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület614,53 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Térkép
Thumb
A Körmendi járás elhelyezkedése Magyarországon
Bezárás

A Körmendi járás a járások 1983-as megszüntetése előtt is létezett, székhelye az állandó járási székhelyek kijelölése (1886) óta mindvégig Körmend volt. Elnevezése a trianoni békeszerződést követő közigazgatási rendezéstől (1920) az 1950-es járásrendezésig Körmend–németújvári járás volt.

Települései

További információk Település, Rang (2013. július 15.) ...
TelepülésRang
(2013. július 15.)		Közös hivatalKistérség
(2013. január 1.)		Népesség
(2013. január 1.)		Terület
(km²)
Körmendjárásszékhely városKörmendKörmendi
11 694
52,79
ŐriszentpétervárosŐriszentpéterŐriszentpéteri
1 189
33,56
BajánsenyeközségŐriszentpéterŐriszentpéteri
493
21,85
CsákánydoroszlóközségKörmendKörmendi
1 780
26,61
DaraboshegyközségNádasdKörmendi
93
4,59
DöbörhegyközségMolnaszecsődKörmendi
134
11,75
DöröskeközségMolnaszecsődKörmendi
84
4,4
EgyházashollósközségEgyházasrádócKörmendi
546
19,04
EgyházasrádócközségEgyházasrádócKörmendi
1 315
24,79
FelsőjánosfaközségŐriszentpéterŐriszentpéteri
187
3,06
FelsőmarácközségIváncŐriszentpéteri
233
17,44
HalastóközségMolnaszecsődKörmendi
87
5,65
HalogyközségNádasdKörmendi
265
7,05
HarasztifaluközségVasaljaKörmendi
152
7,89
HegyháthodászközségNádasdKörmendi
160
8,08
HegyhátsálközségNádasdKörmendi
156
4,58
HegyhátszentjakabközségŐriszentpéterŐriszentpéteri
264
9,47
HegyhátszentmártonközségIváncŐriszentpéteri
65
12,74
IspánkközségŐriszentpéterŐriszentpéteri
104
6,92
IváncközségIváncŐriszentpéteri
694
17,14
KatafaközségNádasdKörmendi
359
4,81
KemestaródfaközségVasaljaKörmendi
210
6,35
KercaszomorközségŐriszentpéterŐriszentpéteri
203
12,87
KerkáskápolnaközségŐriszentpéterŐriszentpéteri
83
9,2
KisrákosközségIváncŐriszentpéteri
203
11,06
MagyarnádaljaközségVasaljaKörmendi
216
3,85
MagyarszecsődközségMolnaszecsődKörmendi
440
11,26
MagyarszombatfaközségŐriszentpéterŐriszentpéteri
262
15,94
MolnaszecsődközségMolnaszecsődKörmendi
419
11,69
NádasdközségNádasdKörmendi
1 332
35,6
NagykölkedközségVasaljaKörmendi
155
9,78
NagymizdóközségMolnaszecsődKörmendi
114
6,76
NagyrákosközségŐriszentpéterŐriszentpéteri
260
16,11
NemesrempehollósközségEgyházasrádócKörmendi
303
12,05
ŐrimagyarósdközségŐriszentpéterŐriszentpéteri
224
12,29
PankaszközségIváncŐriszentpéteri
460
9,27
PinkamindszentközségVasaljaKörmendi
164
11,01
RádóckölkedközségVasaljaKörmendi
270
18,95
SzaknyérközségIváncŐriszentpéteri
49
2,93
SzalafőközségŐriszentpéterŐriszentpéteri
198
27,37
SzarvaskendközségMolnaszecsődKörmendi
208
10,34
SzattaközségŐriszentpéterŐriszentpéteri
75
6,01
SzőceközségNádasdŐriszentpéteri
320
18,71
VasaljaközségVasaljaKörmendi
311
11,24
VelemérközségŐriszentpéterŐriszentpéteri
77
9,55
ViszákközségIváncŐriszentpéteri
255
10,13
Bezárás

Története

A trianoni békeszerződés, illetve a határ kiigazításáról szóló 1922-es osztrák-magyar megállapodás nyomán Ausztriához került Lovászad, Karácsfa, Németbükkös, Nagysároslak és Pinkakertes, melyek ma a Németújvári járáshoz tartoznak. Mivel ugyanekkor a Németújvári járás egyetlen község (Nemesmedves) kivételével Ausztriához került, ezért Magyarországon a két járást összevonták Körmend–németújvári járás néven.

Ez az elnevezés az 1950-es járásrendezésig volt érvényben, amikor ismét a székhelyéről nevezték el, ettől kezdve tehát megszűnéséig Körmendi járás volt a neve.

Területe a trianont követő összevonás után két alkalommal változott jelentősen. 1969. július 1-jén a megszűnő Vasvári járás néhány községét, valamint a szintén megszűnő Szentgotthárdi járás teljes területét csatolták ide. 1978. december 31-én pedig a járás székhelye, Körmend városi rangot kapott, ezzel kivált a járás területéből.

1984. január 1-jétől új közigazgatási beosztás lépett életbe, ezért 1983. december 31-én valamennyi járás megszűnt, így a Körmendi is. Ekkor községei közül Szentgotthárd városi rangot kapott, a többi pedig a Körmendi és a Szentgotthárdi városkörnyéket alkotta a továbbiakban (mely utóbbi a korábbi Szentgotthárdi járásnál jóval kisebb területű lett) , illetve a korábban a Vasvári járástól idecsatolt három község a Vasvári nagyközségkörnyékhez került.

Történeti adatai

A trianoni békeszerződés előtt keletről a Vasvári járás, délkeletről Zala vármegye, nyugatról a Szentgotthárdi és a Németújvári járás, északról a szombathelyi járás határolta. Trianon után nyugaton a Németújvári járás helyét Ausztria vette át, mivel pedig 1969-ben bekebelezte a Szentgotthárdi járást, ezért ettől kezdve délnyugaton Jugoszláviával is szomszédos lett.

Legfontosabb folyója a Rába.

Területe az 1910 körül mintegy 522 km², népessége 35 ezer fő volt.

Közvetlenül megszűnése előtt, 1983-ban területe mintegy 855 km², népessége 37 ezer fő volt.

Külső hivatkozások

Források

Wikiwand - on

Seamless Wikipedia browsing. On steroids.