Körmendi járás

A Körmendi járás Vas vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre. Székhelye Körmend. Területe 614,53 km², népessége 26 865 fő, népsűrűsége pedig 44 fő/km² volt 2013 elején. 2013. július 15-én két város (Körmend és Őriszentpéter) és 44 község tartozott hozzá.

Körmendi járás
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Vármegye	Vas vármegye
Járási székhely	Körmend
Települések száma	46
városok	2
Népesség
Teljes népesség	25 269 fő (2022. okt. 1.)[1]
Népsűrűség	44 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	614,53 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Térkép
A Körmendi járás elhelyezkedése Magyarországon

A Körmendi járás a járások 1983-as megszüntetése előtt is létezett, székhelye az állandó járási székhelyek kijelölése (1886) óta mindvégig Körmend volt. Elnevezése a trianoni békeszerződést követő közigazgatási rendezéstől (1920) az 1950-es járásrendezésig Körmend–németújvári járás volt.

Települései

Település	Rang (2013. július 15.)	Közös hivatal	Kistérség (2013. január 1.)	Népesség (2013. január 1.)	Terület (km²)
Körmend	járásszékhely város	Körmend	Körmendi	11 694	52,79
Őriszentpéter	város	Őriszentpéter	Őriszentpéteri	1 189	33,56
Bajánsenye	község	Őriszentpéter	Őriszentpéteri	493	21,85
Csákánydoroszló	község	Körmend	Körmendi	1 780	26,61
Daraboshegy	község	Nádasd	Körmendi	93	4,59
Döbörhegy	község	Molnaszecsőd	Körmendi	134	11,75
Döröske	község	Molnaszecsőd	Körmendi	84	4,4
Egyházashollós	község	Egyházasrádóc	Körmendi	546	19,04
Egyházasrádóc	község	Egyházasrádóc	Körmendi	1 315	24,79
Felsőjánosfa	község	Őriszentpéter	Őriszentpéteri	187	3,06
Felsőmarác	község	Ivánc	Őriszentpéteri	233	17,44
Halastó	község	Molnaszecsőd	Körmendi	87	5,65
Halogy	község	Nádasd	Körmendi	265	7,05
Harasztifalu	község	Vasalja	Körmendi	152	7,89
Hegyháthodász	község	Nádasd	Körmendi	160	8,08
Hegyhátsál	község	Nádasd	Körmendi	156	4,58
Hegyhátszentjakab	község	Őriszentpéter	Őriszentpéteri	264	9,47
Hegyhátszentmárton	község	Ivánc	Őriszentpéteri	65	12,74
Ispánk	község	Őriszentpéter	Őriszentpéteri	104	6,92
Ivánc	község	Ivánc	Őriszentpéteri	694	17,14
Katafa	község	Nádasd	Körmendi	359	4,81
Kemestaródfa	község	Vasalja	Körmendi	210	6,35
Kercaszomor	község	Őriszentpéter	Őriszentpéteri	203	12,87
Kerkáskápolna	község	Őriszentpéter	Őriszentpéteri	83	9,2
Kisrákos	község	Ivánc	Őriszentpéteri	203	11,06
Magyarnádalja	község	Vasalja	Körmendi	216	3,85
Magyarszecsőd	község	Molnaszecsőd	Körmendi	440	11,26
Magyarszombatfa	község	Őriszentpéter	Őriszentpéteri	262	15,94
Molnaszecsőd	község	Molnaszecsőd	Körmendi	419	11,69
Nádasd	község	Nádasd	Körmendi	1 332	35,6
Nagykölked	község	Vasalja	Körmendi	155	9,78
Nagymizdó	község	Molnaszecsőd	Körmendi	114	6,76
Nagyrákos	község	Őriszentpéter	Őriszentpéteri	260	16,11
Nemesrempehollós	község	Egyházasrádóc	Körmendi	303	12,05
Őrimagyarósd	község	Őriszentpéter	Őriszentpéteri	224	12,29
Pankasz	község	Ivánc	Őriszentpéteri	460	9,27
Pinkamindszent	község	Vasalja	Körmendi	164	11,01
Rádóckölked	község	Vasalja	Körmendi	270	18,95
Szaknyér	község	Ivánc	Őriszentpéteri	49	2,93
Szalafő	község	Őriszentpéter	Őriszentpéteri	198	27,37
Szarvaskend	község	Molnaszecsőd	Körmendi	208	10,34
Szatta	község	Őriszentpéter	Őriszentpéteri	75	6,01
Szőce	község	Nádasd	Őriszentpéteri	320	18,71
Vasalja	község	Vasalja	Körmendi	311	11,24
Velemér	község	Őriszentpéter	Őriszentpéteri	77	9,55
Viszák	község	Ivánc	Őriszentpéteri	255	10,13

Története

A trianoni békeszerződés, illetve a határ kiigazításáról szóló 1922-es osztrák-magyar megállapodás nyomán Ausztriához került Lovászad, Karácsfa, Németbükkös, Nagysároslak és Pinkakertes, melyek ma a Németújvári járáshoz tartoznak. Mivel ugyanekkor a Németújvári járás egyetlen község (Nemesmedves) kivételével Ausztriához került, ezért Magyarországon a két járást összevonták Körmend–németújvári járás néven.

Ez az elnevezés az 1950-es járásrendezésig volt érvényben, amikor ismét a székhelyéről nevezték el, ettől kezdve tehát megszűnéséig Körmendi járás volt a neve.

Területe a trianont követő összevonás után két alkalommal változott jelentősen. 1969. július 1-jén a megszűnő Vasvári járás néhány községét, valamint a szintén megszűnő Szentgotthárdi járás teljes területét csatolták ide. 1978. december 31-én pedig a járás székhelye, Körmend városi rangot kapott, ezzel kivált a járás területéből.

1984. január 1-jétől új közigazgatási beosztás lépett életbe, ezért 1983. december 31-én valamennyi járás megszűnt, így a Körmendi is. Ekkor községei közül Szentgotthárd városi rangot kapott, a többi pedig a Körmendi és a Szentgotthárdi városkörnyéket alkotta a továbbiakban (mely utóbbi a korábbi Szentgotthárdi járásnál jóval kisebb területű lett) , illetve a korábban a Vasvári járástól idecsatolt három község a Vasvári nagyközségkörnyékhez került.

Történeti adatai

A trianoni békeszerződés előtt keletről a Vasvári járás, délkeletről Zala vármegye, nyugatról a Szentgotthárdi és a Németújvári járás, északról a szombathelyi járás határolta. Trianon után nyugaton a Németújvári járás helyét Ausztria vette át, mivel pedig 1969-ben bekebelezte a Szentgotthárdi járást, ezért ettől kezdve délnyugaton Jugoszláviával is szomszédos lett.

Legfontosabb folyója a Rába.

Területe az 1910 körül mintegy 522 km², népessége 35 ezer fő volt.

Közvetlenül megszűnése előtt, 1983-ban területe mintegy 855 km², népessége 37 ezer fő volt.

Külső hivatkozások

• Dél-Burgenland portál
• Térkép
• Vasi digitális könyvtár

Források

• A 218/2012. (VIII. 13.) számú kormányrendelet a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról (Magyar Közlöny 2012. évi 107. szám, 2012.augusztus 13.)
• Magyarország közigazgatási helynévkönyve 2013., KSH

1. A népesség adatai településenként (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 26. (Hozzáférés: 2023. november 12.)