![cover image](https://wikiwandv2-19431.kxcdn.com/_next/image?url=https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/ea/Erzsebet_korut_01.jpg/640px-Erzsebet_korut_01.jpg&w=640&q=50)
Nagykörút
Budapest belvárosának egyik legfontosabb útvonala / From Wikipedia, the free encyclopedia
A Nagykörút Budapest belvárosának egyik legfontosabb útvonala, amelynek pesti szakasza, a Duna egyik természetes mellékágának folyómedre mentén épült ki, így az útvonalnak – a mai értelemben vett – tervezője nincs. Keresztülhalad a belső kerületeken, Újlipótváros déli és Lipótváros északi határán, Terézvároson, Erzsébetvároson, Józsefvároson, valamint Ferencvároson. Az útvonal egyes szakaszai ezekről a városrészekről, illetve a Habsburg-család egyes tagjairól kapták nevüket. A legészakibb Szent István körúti szakasz korábban Habsburg Lipót császár nevét viselte. Az útszakaszból a Teréz körutat és az Erzsébet körutat a szocialista időszakban – 1950 és 1990 között – Lenin körútnak hívták. Az útvonal további részeinek elnevezése dél felé haladva: József körút és Ferenc körút. A „Nagykörút” a „Kiskörúthoz” hasonlóan nem hivatalos, csak informális elnevezése a főútnak.
![]() | Ez a szócikk a budapesti Nagykörútról szól. Hasonló címmel lásd még: Nagykörút (egyértelműsítő lap). |
Nagykörút | |
![]() | |
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Település | |
Földrajzi adatok | |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Nagykörút témájú médiaállományokat. |
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/60/Lip%C3%B3t_k%C3%B6r%C3%BAt_1911.jpg/640px-Lip%C3%B3t_k%C3%B6r%C3%BAt_1911.jpg)
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/25/Budapest_boulevards.png/320px-Budapest_boulevards.png)
A Nagykörút hagyományosan a Margit híd pesti hídfőjétől a Petőfi híd pesti hídfőjéig tart (tehát egy félkörívet alkot), szélessége mindvégig közel 38 méter, hossza 4141 méter. Az útvonalat az 1896-os millenniumi ünnepségek idején, 1896. augusztus 31-én nyitották meg, miután a Közmunkatanács átadta a Fővárosnak.
Az elnevezés tágabb értelemben alkalmazható a Margit körúttal, Alkotás utcával, illetve a Villányi úttal és a Karinthy Frigyes úttal kiegészített, Budát is érintő teljes körre is.
A Nagykörút a Sugárút (majd Andrássy út) kiépítése után a 19. század második legnagyobb városépítési alkotása volt Budapesten, ma is nélkülözhetetlen funkciót betöltve a városszerkezetben. Alatta húzódik Budapest főgyűjtőcsatornája. A Nagykörúton 1887-ben a Nyugati tér és a Király utca között indult el az első villamosjárat. Ma a körút közepén a 4-es és a 6-os villamosok közlekednek. Európa legforgalmasabb villamosvonal-párosa: munkanapokon csúcsidőben a két vonalon 2014-ben átlagosan 220 ezer[1], 2021-ben pedig napi 330-350 ezer fő utazott.[2]