A Bundesliga a német labdarúgó-bajnokság első osztálya, amelyben az 1992/1993-as idény óta 18 csapat vesz részt. A Bundesliga elnevezést az osztrák labdarúgó-bajnokságra is használják, valamint a két országban számos sportágban a legmagasabb versenyszintet jelenti.
 |
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
| Német labdarúgó-bajnokság (Fußball-Bundesliga) | |
| A bajnokság adatai | |
| Alapítva | 1963 |
| Ország |  Németország |
| Csapatok száma | 18 |
| Kiesés | Bundesliga 2 |
| Címvédő | Bayer Leverkusen |
| Honlap | Bundesliga.de |
| Kupák | |
| Nemzeti kupák | Német kupa (DFB-Pokal) Német ligakupa (Ligapokal) |
| Nemzetközi kupák | UEFA-bajnokok ligája Európa-liga Konferencia Liga |
| Statisztika | |
| Legsikeresebb egyesület | Bayern München (32 cím) |
| Legtöbb mérkőzés | Karl-Heinz Körbel (602) |
| Legtöbb gól | Gerd Müller (365) |
| Jelenlegi szezon | |
 2023–2024-es bajnokság | |
Németországban szokatlan módon sokáig nem alakult ki országos bajnoki rendszer (mint ahogy ez a legtöbb országban megtörtént). A Bundesligát csak 1963-ban hozták létre. A bajnokságot a Német labdarúgó-szövetség (németül: Deutscher Fußball-Bund, DFB) alapította, ám jelenleg a Német Labdarúgó-liga (németül: Deutsche Fußball Liga, DFL) működteti.
Alapító tagok
A válogatott veresége 1962-es labdarúgó-világbajnokság negyeddöntőjében Jugoszlávia ellen (0–1) vezetett odáig (többek között), hogy létrehozzanak egy egységes, országos nemzeti bajnokságot. Hermann Gösmann, a DFB újonnan megválasztott elnöke 1962. július 28-án hozta létre a Bundesligát Dortmundban, melynek első kiírása az 1963–1964-es szezonban volt.[1][2] Az újonnan létrehozott professzionális német bajnokságot a hosszú ideje működő, 1888-ban alapított angol bajnokságról mintázták.
Akkoriban öt Oberliga volt (melyek az első osztálynak feleltek meg), amiket az NSZK földrajzi szempontból történő felosztása szerint alakítottak ki. Ezek szerint Északi- (Oberliga Nord), Déli- (Oberliga Süd), Nyugati- (Oberliga West), Délnyugati- (Oberliga Südwest) és Berlini (Stadtliga Berlin) Oberligát különböztettek meg. A szovjet megszállás alatt álló NDK saját bajnoki rendszerrel rendelkezett. Negyvenhat klub jelezte a részvételi szándékát az új ligában. Tizenhat csapatot választottak ki a pályán elért sikereik alapján, gazdasági ismérveket figyelembe véve és az figyelve, hogy mindegyik Oberliga képviseltesse magát. Fontos kritérium volt továbbá az is, hogy minden városból csak egy csapat indulhatott (ennek esett áldozatul többek között a Bayern München is).
Az alábbi tizenhat csapat a Bundesliga alapító tagja:
- Oberliga Nord: Eintracht Braunschweig, Werder Bremen, Hamburger SV
- Oberliga West: Borussia Dortmund, 1. FC Köln, Meidericher SV (ma MSV Duisburg), Preußen Münster, Schalke 04
- Oberliga Südwest: 1. FC Kaiserslautern, 1. FC Saarbrücken
- Oberliga Süd: Eintracht Frankfurt, Karlsruher SC, 1. FC Nürnberg, TSV 1860 München, VfB Stuttgart
- Stadtliga Berlin: Hertha BSC Berlin
Az első Bundesliga-mérkőzést 1963. augusztus 24-én játszották le. Az első bajnok az előzetesen esélyesnek tartott 1. FC Köln lett (45 ponttal), míg mögötte a Meidericher SV és az Eintracht Frankfurt végzett (egyaránt 39 ponttal).
A csapatok rangsorolásának szabályai
A bajnok személye kizárólag a Bundesligában lejátszott mérkőzések alapján dől el. Minden csapat megmérkőzik az összes többi klubbal hazai pályán és idegenben is. Eredetileg a győzelemért kettő, a döntetlenért egy, míg a vereségért nulla pont járt. Az 1995–1996-os szezon óta a győzelemért három pontot adnak, a döntetlen és a vereség pontozása nem változott. A bajnokság végére a legtöbb pontot gyűjtő egyesület nyeri meg a német bajnoki címet.
Jelenleg az első négy helyezett csapat kvalifikálja magát automatikusan az UEFA-bajnokok ligája csoportkörébe. Az ötödik és hatodik helyezett az UEFA Európa-liga csoportkörében, míg a hetedik helyezett a második selejtezőkörben indulhat.
A tabella utolsó két helyén végző csapat kiesik a másodosztályba, amíg a másodosztály első két helyezettje feljut az élvonalba. A tizenhatodik helyen végző klub a másodosztály bronzérmesével játszik oda-visszavágós osztályozót. A párharc győztese a következő idényben az élvonalban indulhat, míg a vesztes a másodosztályban.
Az azonos pontszámmal rendelkező csapatokat az alábbi szabályok szerint rangsorolják:
- A bajnokságban lejátszott összes mérkőzés gólkülönbsége.
- A bajnokságban lejátszott összes mérkőzésen szerzett több gól.
- Az egymás elleni eredmények (egymás ellen szerzett összes pont).
- Az egymás elleni eredmények gólkülönbsége.
- Az egymás ellen szerzett több idegenbeli gól.
- A bajnokságban lejátszott összes mérkőzésen szerzett több idegenbeli gól.
Ha két csapat a fenti ragsorolás alapján is azonos mutatókkal rendelkezik, akkor egy semleges pályán megrendezett mérkőzésen döntik el a helyezéseket. A Bundesliga történetében erre azonban még nem került sor.
A csapatok játékoskeretét illetően a mérkőzésre jelölt keretben nem lehet ötnél több EU-n kívüli játékos. Hét cserejátékost lehet jelölni a keretbe, melyek közül három szerepelhet a találkozón.
Változások a bajnokság lebonyolításában
- Csapatok száma az élvonalban:
- 1963/64–1964/65: 16
- 1965/66–1990/91: 18
- 1991/92: 20, amíg a kelet- és a nyugatnémet bajnokságot összevonták Németország újraegyesítése után
- 1992/93 óta: 18
- Kieső csapatok száma:
- 1963/64–1973/74: 2
- 1974/75–1980/81: 3
- 1981/82–1990/91: 2 automatikus kieső, valamint a 16. helyezett oda-visszavágós osztályozót játszott a másodosztály harmadik helyezettjével az élvonalbeli indulás jogáért
- 1991/92: 4
- 1992/93–2007/08: 3
- 2008/09-től: 2 automatikus kieső, valamint a 16. helyezett oda-visszavágós osztályozót játszik a másodosztály harmadik helyezettjével az élvonalbeli indulás jogáért
Az európai kupákba való kvalifikáció története
- Bajnokcsapatok Európa-kupája/UEFA-bajnokok ligája:
- 1955-1992 közt a BEK-ben csak a bajnok és a BEK német címvédője indulhatott, ha a két csapat nem volt egyező. Erre csupán két példa volt, hogy egyszerre két német csapat is szerepelt: 1975/76 és 1976/77.
- 1992-1997: csak a bajnok (1992-től kezdve az UEFA-bajnokok ligája a Bajnokcsapatok Európa-kupája utódja.)
- 1997–1999: az első két helyezett
- 1999–2012: az első két helyezett automatikusan bejutott a csoportkörbe (a csoportkör a 2003–2004-es kiírástól kezdődött). A DFB UEFA-együtthatójától függően egy vagy két klub (többnyire egy) a harmadik selejtezőkörben indulhatott, amely továbbjutása esetén bejutott a csoportkörbe.
- 2012-jelenleg: az első három helyezett egyenesen bejut a csoportkörbe, és a negyedik a harmadik selejtezőkörben indulhat.
- UEFA-kupa/Európa-liga (a 2008–2009-es kiírást követően Európa-liga néven fut tovább):
- Az 1999–2000-es szezontól kezdődően a DFB-Pokal (német kupa) győztese automatikusan kvalifikálta magát. A DFB UEFA-együtthatójától függően nullától további három résztvevőig terjedt az indulók száma. Az UEFA Fair Play táblázata alapján a 2005–2006-os idényben a DFB egy ráadás helyet kapott az UEFA-kupában, amelyet az 1. FSV Mainz 05 nyert el a Bundesliga legsportszerűbb csapata jogcímen.
- 2012-jelenleg: az 5. és 6. automatikusan a csoportkörbe jut, a kupagyőztes/második vagy ha kvalifikálták már magukat valamely UEFA-tornára, akkor a bajnokság soron következő csapata (a hetedik) indulhat a selejtezőn. Ha a bajnokság negyedik helyezettje kiesik az UEFA-bajnokok ligája harmadik selejtezőkörében, akkor az Európa-liga csoportkörében folytatja tovább nemzetközi szinten való szereplését.
- Kupagyőztesek Európa-kupája:
- 1960-1999
- A DFB-Pokal győztese indulhatott a Kupagyőztesek Európa-kupájában. Ma ez a csapat az Európa ligában indulhat.
Összesen 43 csapat nyert már német bajnoki címet. A Bayern München 30 alkalommal lett bajnok, ezzel ő a csúcstartó, „Rekordbajnok” . Az őket követő legtöbb bajnokságot a Dynamo Berlin (10; mely címeket a kelet-német bajnokságban szerezték) és az 1. FC Nürnberg (9) nyerte.
A legtöbb Bundesliga címet szerző csapatok a Bayern Münchenen (30) kívül a Borussia Mönchengladbach (5), a Borussia Dortmund (5), valamint az Werder Bremen (4). Őket követi a Hamburger SV és a VfB Stuttgart három elsőséggel, majd az 1. FC Köln és az 1. FC Kaiserslautern jön két bajnoki címmel, míg a TSV 1860 München, az Eintracht Braunschweig, az 1. FC Nürnberg és a VfL Wolfsburg egy alkalommal végzett a bajnokság élén.
2004-ben kiosztották a „Verdiente Meistervereine” (hozzávetőleges jelentése: „nagyszerű bajnok klubok”) titulust az olasz Juventus gyakorlatát követve, ami szerint a bajnoki cím vagy egyéb trófea többszöri elnyerése után egy aranycsillagot visel a mezén és a címerében. Ezt minden országban eltérő módon használják, Németországban az a gyakorlat, hogy három bajnoki cím után egy, öt bajnoki cím után kettő, tíz bajnoki cím után három, húsz bajnoki cím után négy csillagot viselnek. 2005 novemberében a DFB hozzájárult ahhoz, hogy az összes korábbi német bajnok viselhessen egy csillagot, beleértve az összes férfi bajnokot 1903 óta, és az összes női bajnokot 1974 óta, valamint az összes keletnémet bajnokot is.
Bundesliga-bajnokok[3]
Bayern München (30)- Borussia Dortmund (5)
- Borussia Mönchengladbach (5)
- Werder Bremen (4)
- Hamburger SV (3)
- VfB Stuttgart (3)
Összes bajnoki cím (beleértve a nem Bundesligában szerzett, 1963 előtti bajnoki címeket is)[4]
|
|
|
| # | Név | Időszak | Klub[6] | Mérk.[7][8] |
|---|---|---|---|---|
| 1 | Karl-Heinz Körbel | 1972–1991 | Eintracht Frankfurt | 602 |
| 2 | Manfred Kaltz | 1971–1991 | Hamburger SV | 581 |
| 3 | Oliver Kahn | 1987–2008 | Bayern München | 557 |
| 4 | Klaus Fichtel | 1965–1988 | Schalke 04 | 552 |
| 5 | Miroslav Votava | 1976–1996 | Werder Bremen | 546 |
| 6 | Klaus Fischer | 1968–1988 | Schalke 04 | 535 |
| 7 | Eike Immel | 1978–1995 | VfB Stuttgart | 534 |
| 8 | Willi Neuberger | 1966–1983 | Eintracht Frankfurt | 520 |
| 9 | Michael Lameck | 1972–1988 | VfL Bochum | 518 |
| 10 | Uli Stein | 1978–1997 | Hamburger SV | 512 |
| # | Név | Időszak | Klub[9] | Gól[10][11] |
|---|---|---|---|---|
| 1 | Gerd Müller | 1965–1979 | Bayern München | 365 |
| 2 | Robert Lewandowski* | 2010- | Bayern München Borussia Dortmund |
271 |
| 3 | Klaus Fischer | 1968–1988 | TSV 1860 München Schalke 04 1. FC Köln VfL Bochum |
268 |
| 4 | Jupp Heynckes | 1965–1978 | Hannover 96 Borussia Mönchengladbach |
220 |
| 5 | Manfred Burgsmüller | 1969–1990 | Werder Bremen Borussia Dortmund 1. FC Nürnberg Rot-Weiß Essen |
213 |
| 6 | Claudio Pizarro | 1999–2020 | Werder Bremen Bayern München 1. FC Köln |
197 |
| 7 | Ulf Kirsten | 1990–2003 | Bayer 04 Leverkusen | 182 |
| 8 | Stefan Kuntz | 1983–1999 | 1. FC Kaiserslautern Arminia Bielefeld VfL Bochum KFC Uerdingen 05 |
179 |
| 10 | Dieter Müller | 1975–1993 | 1. FC Saarbrücken 1. FC Köln VfB Stuttgart |
177 |
| 10 | Klaus Allofs | 1973–1986 | Werder Bremen 1. FC Köln Fortuna Düsseldorf |
177 |
| (* = jelenleg is aktív játékosok.) | ||||
- A legtöbb bajnoki címet nyerte: Bayern München (30 bajnoki cím)
- A legtöbb szezont teljesítette a Bundesligában: Hamburger SV (50 szezon, jelenleg az 51. idényében szerepel)
- A legtöbb győzelem egy szezonban: Bayern München (29 győzelem, 2012–2013)
- A legkevesebb vereség egy szezonban: Bayern München (1 vereség, 1986–1987 és 2012–2013)
- A leghosszabb győzelmi sorozat: Bayern München (15 mérkőzés, 2005. március 19. – szeptember 20. és 2013. január 19. – május 5.)
- A leghosszabb veretlenségi sorozat: Bayern München (37 mérkőzés, 2012. november 3. –)
- A legtöbb lőtt gól egy szezonban: Bayern München (101 gól, 1971–1972)
- A legkevesebb kapott gól egy szezonban: Bayern München (18 kapott gól, 2012–2013)
- A legtöbb pont egy szezonban: Bayern München (91 pont, 2012–2013)
- A legnagyobb előny: Bayern München (25 pont, 2012–2013)
- A legkorábbi naptári bajnok: Bayern München (2013. április 6.)
- A legtöbb mérkőzés kapott gól nélkül egy szezonon belül: Bayern München (21 mérkőzés, 2012–2013)
- Minden mérkőzésen legalább egy gól: Bayern München (2012–2013) és 1. FC Köln (1963/64)
- A legjobb gólkülönbség: Bayern München (+80, 2012–2013)
- A legtöbb idegenbeli győzelem egy szezonban: Bayern München (15, 2012–2013)
- A legkevesebb hazai vereség egy szezonban: Bayern München (1 vereség, 1986-1987 és 2012–2013)
- A legkevesebb idegenbeli vereség egy szezonban: Bayern München (0 vereség, 1986-1987 és 2012–2013)
- A legtöbb idegenben szerzett pont: Bayern München (47 pont, 2012–2013)
- A leghosszabb idegenbeli győzelmi széria: Bayern München (9 győzelem, 2012–2013)
- A legkevesebb idegenben elszenvedett gól: Bayern München (7 gól, 2012–2013)
- A legkorábbi őszi bajnok: Bayern München (14. forduló, 2012–2013)
- Az őszi szezon legjobb gólkülönbsége: Bayern München (+37 gól, 2012)
- Az őszi szezon legkevesebb kapott gólja: Bayern München (2012-2013) és VfB Stuttgart (2003-2004) (7 gól)
- Az első 5 idegenbeli meccs kapott gól nélkül: Bayern München (2012-2013)
- A legjobb szezonstart: Bayern München (8 győzelem, 2012-2013)
- A legjobb tavaszi szezon: Bayern München (49 pont, 2012-2013)
- A legjobb tavaszi szezonkezdet: Bayern München (14 győzelem, 2012-2013)
- A legtöbb gól egy szezonban: 1 097 gól 306 mérkőzésen (1983–1984, gólátlag: 3,58)
- A legkevesebb gól egy szezonban: 790 gól 306 mérkőzésen (1989–1990, gólátlag: 2,58)
- A legtöbb kiállítás egy szezonban: 98 piros lap (1994–1995)[12]
- A legtöbb gólt szerezte: Gerd Müller, mindet a Bayern München játékosaként (365 gól, 1965–1979 között).
- A legtöbb öngólt szerezte: Manfred Kaltz a Hamburger SV-ből (6 öngól).
- A legtöbb mérkőzést játszotta: Karl-Heinz Körbel, mindet az Eintracht Frankfurt játékosaként (602 mérkőzés, 1972–1991 között).
- A legidősebb játékos Klaus Fichtel volt Schalke 04-ből (43 éves).
- A legfiatalabb gólszerző Nuri Şahin volt a Borussia Dortmundból (16 évesen és 335 naposan).
- A legtöbb kiállítást kapta: Jens Nowotny (8 kiállítás), Stefan Effenberg, Sergej Barbarez és Torsten Kracht (mindannyian 7 kiállítás).
- A legtöbb büntetógólt szerezte: Manfred Kaltz (53 büntetőgól, 7-et rontott).
- A legtöbb gólt kapó kapus: Eike Immel 829 kapott gól (534 mérkőzésen).
- A legtöbb kapott gól nélküli mérkőzéssel rendelkező kapus: Oliver Kahn 196 mérkőzés (557 lejátszott mérkőzésből).
- A legtöbb bajnoki cím játékosként: Mehmet Scholl és Oliver Kahn (8 bajnoki cím).
- A legtöbb bajnoki cím edzőként: Udo Lattek (8 bajnoki cím).
- Az edzőként eltöltött leghosszabb időszak: Volker Finke (több mint 16 év).
- A legrosszabb csapat: a Tasmania 1900 Berlin (1965–1966) a birtokosa a szokatlan címeknek a "legrosszabb teljesítmények" listáján.
- A "leggyorsabb gól": Karim Bellarabi (Bayer 04 Leverkusen) 9 másodperc alatt rúgta.
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
A 2014-2015-ös szezonra vonatkozó UEFA rangsor első öt helyezettje (Dőlt betűvel az előző szezonbeli helyezés, zárójelben az UEFA-együttható):
- 1
(2) 
Liga BBVA (93.855) - 2
(1) 
Premier League (84.177) - 3
(3) 
Bundesliga (80.927) - 4 (4)
Serie A (66.272) - 5 (5)
Liga ZON Sagres (60.966)
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
