![cover image](https://wikiwandv2-19431.kxcdn.com/_next/image?url=https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/af/Wine_regions_Hungary_%2528M%25C3%25B3r%2529.svg/langhu-640px-Wine_regions_Hungary_%2528M%25C3%25B3r%2529.svg.png&w=640&q=50)
Móri borvidék
borvidék Magyarországon / From Wikipedia, the free encyclopedia
A Móri borvidék Magyarország 22 borvidéke közül az egyik legkisebb, de talán a leghíresebbek közé tartozik. Múltja a történelmi időkbe tekint vissza, azonban bortörvényünk 1996-tól sorolja a borvidékhez Mór, Pusztavám, Söréd, Csókakő, Zámoly és Csákberény I. és II. osztályú szőlőkataszteri besorolású határrészeit. A Vértes és Bakony völgyében fekvő települések életében a múltban meghatározó szerepet játszott a szőlő- és bortermelés.
Ez a szócikk feltüntet forrásokat, de azonosíthatatlan, hol használták fel őket a szövegben. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts lábjegyzetekkel ellátni az állításokat! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye |
Móri borvidék | |
![]() | |
Adatok | |
Minőségbesorolási kategória | I. II. osztályú szőlőkataszter, nemzetközi besorolása nincs |
Besorolás éve | 1996 |
Ország | Magyarország |
Régió | Közép-Dunántúl |
Vármegye | Fejér vármegye |
Borrégió | Észak-Dunántúli borrégió |
Éghajlat | kontinentális |
Csapadék | 600-650 mm |
Talajösszetevők | löszös barna erdőtalaj, agyag, mészkő, és dolomit |
Régió területe | 730 hektár |
Szőlőfajták | ezerjó, chardonnay, rajnai rizling, rizlingszilváni, sauvignon blanc, szürkebarát, tramini |
Bortermelés | ezerjó |
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d3/Bakonycsernye_sz%C5%91l%C5%91pr%C3%A9s.jpg/320px-Bakonycsernye_sz%C5%91l%C5%91pr%C3%A9s.jpg)
Alapvető hatása volt az emberek megélhetésére, gazdagodására, az egyes települések fejlődésére. Évszázadokon át a szőlő műveléséhez és a borkészítéshez igazodott az itt élő emberek természetes életritmusa, és ehhez kapcsolódott számos ünnep, társadalmi esemény és kulturális hagyomány is.
A második világháborút követően hazánkban a legjobb állapotú szőlők a soproni és a móri borvidékeken voltak, de az egyéni borosgazdákra mégis nehéz idők következtek a beszolgáltatási rendszer bevezetése és az erőszakos kollektivizálás miatt. Az új termelési rend jegyében 1949-ben alapították meg a Móri Állami Gazdaságot, majd 1950-ben megalakult a móri Szőlészeti Kutatóintézet. Létrejöttek a szőlőtermelést is, folytató mezőgazdaság termelőszövetkezetek is, melyek 1960-ban Kossuth Tsz néven egyesültek. A szocializmus időszakában a Móri borvidéken a nagyüzemi szőlő- és bortermelés vált jellemzővé, emellett a szövetkezeti szakcsoportokban folyt jelentősebb mennyiségű szőlőtermesztés. Az 1970-es, 80-as években a borvidéken a szőlőművelés, feldolgozás modern technológiai hátterét, a szükséges tárolókapacitásokat és az értékesítési lehetőségek jelentős részét a Móri Állami Gazdaság biztosította. A rendszerváltás részeként 1990-től az Állami Gazdaságot és a Kossuth Termelőszövetkezetet fölszámolták, borászati kapacitásait megszüntették, így a borvidék sorsa újra a helyi döntéshozók és az egyéni gazdák kezébe került.