![cover image](https://wikiwandv2-19431.kxcdn.com/_next/image?url=https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/bd/TelekiCsakySegundoArbitrajeDeViena.jpeg/640px-TelekiCsakySegundoArbitrajeDeViena.jpeg&w=640&q=50)
Második bécsi döntés
From Wikipedia, the free encyclopedia
A második bécsi döntést 1940. augusztus 30-án hozta meg a Harmadik Birodalom és Olaszország a magyar–román területi vita ügyében. A döntést megelőzően nagyon kiéleződött a helyzet a két ország között, és a teljes magyar hadsereget is mozgósították. Korábban a Besszarábiát követelő Szovjetunió felajánlotta a közös fellépés lehetőségét, ám ezzel a magyar kormány nem élt. A két fél elsődlegesen egy katonai konfliktusban gondolkodott, ám Németországnak nem állt érdekében ez, valamint félt egy szovjet beavatkozástól, ezért avatkozott közbe. A tárgyalások 1940. augusztus 29-én kezdődtek meg Joachim von Ribbentrop német és Galeazzo Ciano olasz külügyminiszter döntőbíráskodásával Bécsben, és másnapra mindkét kormány beleegyezését adta.
Második bécsi döntés | |
![]() | |
Csáky István külügyminiszter aláírja a döntést | |
![]() | |
A Magyarországhoz csatolt terület | |
Aláírás dátuma | 1940. augusztus 30. |
Aláírás helye | Bécs, Harmadik Birodalom |
Aláírók | ![]() ![]() ![]() ![]() |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Második bécsi döntés témájú médiaállományokat. |
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/18/F%C5%91_t%C3%A9r_a_magyar_csapatok_bevonul%C3%A1sa_idej%C3%A9n%2C_a_Szent_Mih%C3%A1ly-templom_el%C5%91tti_emelv%C3%A9nyn%C3%A9l_Horthy_Mikl%C3%B3s._A_felv%C3%A9tel_1940._szeptember_11-%C3%A9n_k%C3%A9sz%C3%BClt._Fortepan_92490.jpg/640px-thumbnail.jpg)
Ezután került sor a határozat kihirdetésére, amely Észak-Erdélyt Magyarországnak juttatta, így ismét az ország része lett 43 104 km², amelyen 2 millió 394 ezer ember élt, akiknek az 1930-as román népszámlálás szerint 38%-a, az 1941-es magyar népszámlálás szerint pedig 53,6%-a volt magyar nemzetiségű. Híressé vált esemény, hogy az ítélet kihirdetése után Mihail Manoilescu román külügyminiszter elájult. A magyar csapatok a döntés értelmében szeptember 5-én lépték át a trianoni határokat, és kezdték meg a kijelölt határvonalig a területek birtokba vételét. Ez nem volt atrocitásoktól mentes, több esetben is véres események követték a bevonulást.
A döntés értékelése máig megosztja a történészeket, amelyet az eltérő megnevezések is mutatnak. A románok a bécsi diktátum (románul: dictatul de la Viena) kifejezést használják, míg a magyarok a döntőbíráskodás, illetve döntés szavakat. A döntést a kommunista Romániában az államilag támogatott magyarellenesség alátámasztására is felhasználták.