Metró
városi gyorsvasút / From Wikipedia, the free encyclopedia
A metró a nagyvárosokra jellemző tömegközlekedési eszköz, nagy kapacitású tömegközlekedési rendszerek egyik típusa.[1][2][3]
A „Metró” lehetséges további jelentéseiről lásd: Metro (egyértelműsítő lap). |
Magyar nyelvterületen az 1950-es évek eleje óta egyértelműen a földalatti vasút szinonimája, ez azonban – a nemzetközi jelentéstartalomhoz képest – erős fogalomszűkítés. Nemzetközi értelemben véve a metró egy nagy kapacitású vasúti tömegközlekedési rendszer, mely a nagyvárosokat és agglomerációjukat szolgálja ki. Jellemzően külön szinten mozog vagy a forgalom felett vagy az alatt. A metró a nagyvárosok leggyorsabb közlekedési eszköze, ezért nevezik még gyorsvasútnak is (nem összekeverendő a nagysebességű vasúttal).
Az elsősorban vagy hagyományosan a felszín alatt futó gyorsvasúti rendszert nevezhetjük metrónak vagy földalattinak, angol nyelvterületen elterjedt még a subway, a tube vagy az underground kifejezés is a metro mellett.[1][2][3][4]
A buszokkal vagy villamosokkal ellentétben a gyorsvasutak olyan – általában villamos – vasutak, amelyek kizárólagos úthasználati jogon közlekednek, és amelyekhez gyalogosok vagy más járművek nem férhetnek hozzá. Gyakran alagutakban vagy magasvasutakon, szintben elválasztva közlekednek.[5]
A gyorsvasúti rendszerek modern szolgáltatásait az állomások között kijelölt vonalakon, jellemzően a vasúti síneken közlekedő villamos motorvonatokkal biztosítják. Egyes rendszerek irányított gumikereket, mágneses lebegtetést (maglev) vagy monorailt használnak. Az állomások jellemzően magas peronokkal rendelkeznek, a vonatokon belül lépcső nélkül, ami egyedi gyártású vonatokat igényel a vonat és a peron közötti hézagok minimalizálása érdekében. Jellemzően integrálódnak más tömegközlekedési eszközökkel, és gyakran ugyanazok a tömegközlekedési hatóságok üzemeltetik őket. Néhány gyorsvasúti rendszerben a gyorsvasútvonal és az út vagy két gyorsvasútvonal között síkbeli kereszteződések vannak.[6]
A világ első gyorsvasúti rendszere a részben földalatti Metropolitan Railway volt, amely 1863-ban nyílt meg gőzmozdonyokkal, és ma a londoni metró részét képezi.[7] 1868-ban New Yorkban megnyílt a felemelt West Side and Yonkers Patent Railway, amely kezdetben kábeles vontatású, statikus gőzgépeket használó vonal volt.
2021-től kezdve Kínában van a világon a legtöbb gyorsvasúti rendszer – 40 darab,,[8] több mint 4500 km hosszú pályán -, és a 2010-es években a világ legtöbb gyorsvasút-fejlesztéséért volt felelős.[9][10][11] A világ leghosszabb, egyetlen üzemeltetővel működő gyorsvasúti rendszere az útvonal hossza alapján a sanghaji metró.[12][13] A világ legnagyobb, egyetlen üzemeltetővel működő gyorsvasúti szolgáltatója az állomások száma alapján (összesen 472 állomás)[14] a New York-i metró. A világ három legforgalmasabb gyorsvasúti rendszere az éves utasszám alapján a sanghaji metró, a tokiói metró és a moszkvai metró.