Lebegő mágnesvasút
zárt vagy emelt pályán közlekedő, az elektromágnesesség elvén alapuló meghajtású vonat / From Wikipedia, the free encyclopedia
A lebegő mágnesvasút vagy lebegő mágnesvonat vagy gyakran használt angol rövidítéssel maglev[1] vasút olyan vasúti rendszer, amelynél a járművek pályán tartását és hajtását a hagyományos kerekek helyett mágneses mező végzi a mágneses levitáció segítségével. Ezzel a módszerrel akár a repülőgépekét megközelítő, 500 km/h-nál nagyobb sebesség is elérhetővé válik. A maglevvel menetrendszerűen közlekednek járművek, mágnessel a mágneses erőt hasznosítják az emelésre és a meghajtásra, ezáltal csökkentik a súrlódást, és magasabb sebességet tesznek lehetővé.
Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul. Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont! |
Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon. |
|
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
A Sanghaji lebegő mágnesvasút, szintén ismert mint maglev vonal, a leggyorsabb jelenleg üzemben lévő kereskedelmi szerelvény 430 km/h-s csúcssebességre képes. A vonalat a Sanghaj-Putung Nemzetközi Reptér összeköttetésére tervezték a Putung, Sanghaj belváros külső negyedével. A 30,5 kilométeres távolságot 8 perc alatt teszi meg a maglev vonat.[2]
A maglev vonatok még egyenletesebben és még halkabban haladnak, mint a vaskerekes tömegközlekedési járművek. Az időjárás relatíve nem befolyásoló tényező. Az energiafelhasználás tipikusan nem nagy százaléka a teljes energiafogyasztásnak,[3] megbirkózik az akadályokkal, mint más fajta gyors sebességű vonatok. Maglev vonatok tartják a sebességi rekordot a vasúti szállításban. A vákuumcsöves vonat rendszerek elérhetővé tennének még magasabb haladási sebességet a maglev vonatokhoz képest, bár a mai napig nem épült ilyen vonat.[4] Összehasonlítva a konvencionális vonatokkal, a maglev vonatok hatékonysága miatti különbség az energiafogyasztása, ha a gazdasági szempontokat nézzük. A gyors kerekes vonatok kopnak és súrlódnak a „kalapács effektus” révén, amikor a kerekek a síneken gyorsuláskor nagyobb sebességet érnek el. Bár a maglev rendszerek kivitelezése sokkal drágább, alacsonyabbak a fenntartási költségeik.
Évtizedek kutató és fejlesztő munkája ellenére, csak két kereskedelmi maglev vonat rendszer van működésben, és két másik van építés alatt – nem beleértve a jamanasi tesztvonalat –, amely egy 2013-ban indított fizetős, országos szolgáltatás. A másikat a Csúó Sinkanszen felé tervezeték bővíteni. 2004 áprilisában a sanghaji maglev vasúti rendszert üzembe helyezték. 2005 márciusában Japánban működni kezdett a relatíve lassú "Linimo" vonal a 2005-ös világkiállításra, amely pár hónap alatt több mint 10 millió utast szállított.
Dél-Korea és a Kínai Népköztársaság is építettek alacsony sebességű, saját tervezésű maglev-vonalakat, az egyik Pekingben, a másik Szöulban található. A sanghaji rendszert fehér elefántnak minősítették ellenzői.[5]