december 5. – I. Ferenc József szentesíti a magyar királyi honvédségről alkotott XLI. törvényt, az ún. véderőtörvényt. (A törvénycikk rendelkezett a királyi honvédség szervezeti felépítéséről, így a királyi honvédséget 82 gyalogoszászlóalj és 32 lovasszázad alkotta.)[1]
Határozatlan dátumú események
az év folyamán –
Megalakul a Rajnai Hajózás Központi Bizottsága.
Megalakul az Általános Munkásegylet (I. országos egylet az I. internacionáléba bekapcsolódva).
február 3. – gróf Almásy Imre, főispán, a felsőház tagja (†1929)
február 4. – Szijj Bálint magyar kisgazda politikus, nemzetgyűlési képviselő, a felsőház örökös tagja (†1945)
március 10. – Lucich Károly altengernagy, a Császári és Királyi Dunai Flottilla parancsnoka, a Hadtörténeti Levéltár és Múzeum igazgatója (†195)
március 13. – Jankó János, ifj. földrajz- és néprajztudós, Nyugat-Szibéria hanti népességének kutatója, az összehasonlító tárgyi néprajz egyik első hazai művelője (†1902)
szeptember 1. – Gyulai Ferenc császári és királyi táborszernagy, osztrák hadügyminiszter, gróf Gyulay Ignác császári és királyi táborszernagy és Julia von Edelsheim osztrák bárónő fia (* 1798)
Topor István: A magyar királyi debreceni 2. honvéd huszárezred első világháborús harcainak emlékezete. In.: Honvédségi Szemle. 143. évf., 2015/1 sz., 140. oldal, ISSN 2060-1506