![cover image](https://wikiwandv2-19431.kxcdn.com/_next/image?url=https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/86/Malondinitrile_Structural_Formula_V1.svg/langhu-640px-Malondinitrile_Structural_Formula_V1.svg.png&w=640&q=50)
Malonitril
From Wikipedia, the free encyclopedia
A malonitril (más néven malonsavdinitril) a nitrilek közé tartozó szerves vegyület, képlete CH2(CN)2. Vízben, alkoholban és éterben oldódik.[2]
További információk Kémiai azonosítók, SMILES ...
Malonitril | |||
![]() A malonitril szerkezeti képlete | |||
![]() A malonitril pálcikamodellje | ![]() A malonitril kalottamodellje | ||
IUPAC-név | propándinitril | ||
Más nevek | cianoacetonitril, dicianometán, malononitril | ||
Kémiai azonosítók | |||
---|---|---|---|
CAS-szám | 109-77-3 | ||
PubChem | 8010 | ||
ChemSpider | 13884495 | ||
EINECS-szám | 203-703-2 | ||
MeSH | dicyanmethane | ||
ChEBI | 33186 | ||
RTECS szám | OO3150000 | ||
| |||
InChIKey | CUONGYYJJVDODC-UHFFFAOYSA-N | ||
Beilstein | 773697 | ||
Gmelin | 1303 | ||
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
Kémiai képlet | C3H2N2 | ||
Moláris tömeg | 66,06 g/mol | ||
Megjelenés | színtelen kristályok vagy fehér por[1] | ||
Sűrűség | 1,049 g ml−1 | ||
Olvadáspont | 32 °C | ||
Forráspont | 220,05 °C | ||
Oldhatóság (vízben) | 13% (20 °C)[1] | ||
Termokémia | |||
Std. képződési entalpia ΔfH | 187,7–188.1 kJ mol−1 | ||
Égés standard- entalpiája ΔcH | −1,6540–−1,6544 MJ mol−1 | ||
Standard moláris entrópia S | 130,96 J K−1 mol−1 | ||
Hőkapacitás, C | 110,29 J K−1 mol−1 | ||
Veszélyek | |||
PEL | nincs[1] | ||
LD50 | 19 mg kg−1 (egér, szájon át) 350 mg kg−1 (patkány, bőrön át) | ||
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
Bezárás
Viszonylag savas vegyület – pKa értéke vízben 11[3] –, ami lehetővé teszi felhasználását a Knoevenagel-kondenzációs reakcióban, például a CS gáz előállítására:
![CS gáz kémiai szintézise](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/00/CS-Gas-Synthese.svg/640px-CS-Gas-Synthese.svg.png)
Kiindulási anyagként használható a Gewald-reakcióban is, melynek során a nitril elemi kén és bázis jelenlétében ketonnal vagy aldehiddel kondenzációs reakcióba lépve 2-aminotiofén terméket eredményez.[4]