város Svájcban From Wikipedia, the free encyclopedia
Luzern (németül Luzern, franciául és angolul Lucerne, olaszul és rétorománul Lucerna, a helyi dialektusban Lozärn) svájci város, az azonos nevű kanton és körzet székhelye, Középsvájc társadalmi, gazdasági és kulturális központja.
| Luzern | |||
 | |||
| Luzern látképe a Pilatusról | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Svájc | ||
| Kanton | Luzern | ||
| Kerület | Luzern | ||
| Gépkocsijel | LU | ||
| Polgármester | Beat Züsli (2016. szeptember 1. – ) | ||
| Irányítószám | 6000–6009 | ||
| Körzethívószám | 041 | ||
| Testvérvárosok | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 81 691 fő (2018. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 2397,1 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 436 m | ||
| Terület | 24,15 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 03′ 08″, k. h. 8° 18′ 21″ | |||
 | |||
| Luzern weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Luzern témájú médiaállományokat. | |||
.jpg)
A Luzerni-tó (Vierwaldstätti-tó) északnyugati végénél fekszik. A Luzernt körülvevő Pilatus és Rigi hegyek, valamint a tó festői szépsége korán, már 1840-től a turizmus fellegvárává emelte a várost. Több más híd mellett a világ legrégebbi fedett fahídjai, a Kapellbrücke és a Spreuerbrücke kötik össze az óvárost (északi rész) és az újvárost (déli rész).
A város 24,15 négyzetkilométeres területének 60,4%-a lakóterület; 11,6%-a mezőgazdasági zóna és 25,9%-a erdő. Luzernhez tartozik még a Bürgenstock hegy északi részének egy nyúlványa is.
Luzern városát kerületekre (Stadtkreis) osztják fel:
Jobb part
| Kerület/Terület | Sorszám | BFS-kód |
|---|---|---|
| Oberseeburg-Rebstock | 1 | 1061001 |
| Würzenbach-Schädrüti | 2 | 1061002 |
| Bellerive-Schlössli | 3 | 1061003 |
| Halde-Lützelmatt | 4 | 1061004 |
| Wesemlin-Dreilinden | 5 | 1061005 |
| Maihof-Rotsee | 6 | 1061006 |
| Hochwacht-Zürichstrasse | 7 | 1061007 |
| Altstadt-Wey | 8 | 1061008 |
| Bramberg-St.Karli | 9 | 1061009 |
| Kantonsspital-Ibach | 10 | 1061010 |
Bal part
| Kerület/Terület | Sorszám | BFS-kód |
|---|---|---|
| Baselstrasse-Bernstrasse | 11 | 1061011 |
| Bruch-Gibraltar | 12 | 1061012 |
| Obergütsch-Untergütsch | 13 | 1061013 |
| Hirschmatt-Kleinstadt | 14 | 1061014 |
| Obergrund-Allmend | 15 | 1061015 |
| Neustadt-Voltastrasse | 16 | 1061016 |
| Unterlachen-Tribschen | 17 | 1061017 |
| Sternmatt-Hochrüti | 18 | 1061018 |
| Langensand-Matthof | 19 | 1061019 |
A helyi Szövetségi Statisztikai Hivatal technikai okokból hozzárendelte a 99-es kerületszámot a bürgenbergi erdőhöz:
| Kerület/Terület | Sorszám | BFS-kód |
|---|---|---|
| Bürgenberg Wald 1 | 99 | 1061099 |
Luzerni látkép
a Kapellbrücke híddal és a hozzá tartozó toronnyal, jobbról a Seebrücke híd
1975-ben még mintegy 75 000 főből állt Luzern lakossága. Ez 2006 végére 57 890 főre csökkent, ami részben annak tudható be, hogy az emberek a városhatáron kívülre költöztek. Az agglomeráció népessége körülbelül 200 000 fő a környező településeken, nevezetesen Horw, Kriens, Littau, Emmen, Ebikon, Adligenswil, Meggen, Buchrain és Dierikon községekben.
A város és az agglomeráció megközelíthető síneken, közúton és vízen is.
A Svájci Szövetségi Vasút (németül Schweizerische Bundesbahnen, röviden SBB), a Zentralbahn és a BLS AG szolgáltat vasúti közlekedést távolsági, regionális és S-Bahn tekintetében. Közúti szolgáltatást nyújt buszokkal a Verkehrsbetriebe Luzern, az Auto AG Rothenburg, a Rottal AG és a Postauto. A környező községek viszonylatában vízi személyszállítással a kerekes gőzhajóiról híres SGV foglalkozik. Ezek a vállalkozások mind Luzern város és Luzern régió megbízásából működnek.
Áthalad a városon (részben alagútban) észak-déli irányban az A2 autópálya. A Reussporttunnel alagút Svájc egyik legforgalmasabb autópályaszakasza. A fel- és lehajtók (északról délre haladva) a következők: Emmen-Süd, Luzern-Zentrum, Luzern-Kriens és Luzern-Horw. Emmen-Süd az északi kerületekbe vezet, Kriens és Horw pedig a déli kerületek felé célszerűbb, mint a Luzern-Zentrum. A közúti közlekedési hivatal Strassenverkehrsamt Kriensnél található az autópályán, a körforgalom közelében.
2000-ben alapították meg a Luzerni Egyetemet az ország tizedik egyetemeként. Teológiai, Bölcsész és Jogi karokkal rendelkezik. Emellett Luzern a Középsvájci Szakfőiskola (Fachhochschule Zentralschweiz, röviden FHZ) központja is, annak öt részintézményével. A Középsvájci Tanárképző Főiskola (Pädagogische Hochschule Zentralschweiz, röviden PHZ) egyik központja a három közül (Schwyz, Zug, Luzern).
Luzernben található továbbá a MAZ (a svájci újságíróképző), a HSL (Höhere Fachschule für Sozialpädagogik), az SHL (Schweizerische Hotelfachschule Luzern) és a Svájci Hadsereg által működtetett HKA (Schule der höheren Kaderausbildung).
A város elnöke Urs W. Studer (1996 óta pártonkívüli, korábban az akkori LP, mai nevén FDP tagja volt). A városi tanács (a végrehajtó hatalom) 5 tagból, a parlament (a törvényhozó hatalom) 48 tagból áll.
Guebwiller/Murbach, Franciaország, 1978 óta
Bournemouth, Anglia, 1982 óta
Cieszyn, Lengyelország, 1992 óta
Olomouc, Csehország, 1992 óta
Chicago, USA, 1998 óta
Potsdam, Németország, 2002 ótaSok kulináris különlegesség származik Luzernből, mint például a Birnenweggen, a luzerni mézeskalács, a Chügelipaschtete vagy Fritschipastete húspástétom, a Lozärner Rägetröpfli (csokoládés bonbon) és a Lozärner Chatzestreckerli.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
