(1865–1950) magyar jogász, főispán, országgyűlési képviselő, vallás- és közoktatásügyi miniszter From Wikipedia, the free encyclopedia
Erzsébetvárosi Lukács György (Nagyvárad, 1865. szeptember 10. – Budapest, 1950. szeptember 28.) magyar jogász, főispán, országgyűlési képviselő, vallás- és közoktatásügyi miniszter, eszperantista.
Lukács György | |
Portréja a Vasárnapi Ujság 1899. évi 18. számából. | |
Magyarország vallás- és közoktatásügyi minisztere | |
Hivatali idő 1905. június 19. – 1906. március 6. | |
Előd | Berzeviczy Albert |
Utód | Tost Gyula |
Született | 1865. szeptember 10.[1][2] Nagyvárad |
Elhunyt | 1950. szeptember 28. (85 évesen)[1][2] Budapest[3] |
Sírhely | Farkasréti temető |
Párt | |
Szülei | Lukács György |
Gyermekei | Lukács Miklós |
Foglalkozás |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Lukács György témájú médiaállományokat. |
A nemesi származású erdélyi örmény erzsébetvárosi Lukács család sarja. A Lukács család 1760-ban kapott nemesi címet.[4][5] Lukács György államtitkár (1820–1892) és Tar Krisztina fia. Jogi tanulmányainak befejeztével 1887-ben a Budapesti Egyetemen jogi doktorrá avatták.
Már 1885-ben tiszti rangot nyert. 1887-ben került a Magyar Királyi Belügyminisztériumba, ahol tíz éven át szolgált. Előbb mint fogalmazó-gyakornok, majd 1895-ben már miniszteri titkár volt, miután a belügyi közigazgatás minden ágában jártasságot szerzendő, ezen minisztérium minden osztályát végigszolgálta. A belügyminisztériumtól előterjesztett törvényhozási munkálatok majdnem mindegyikében tevékeny részt vett; jelesül ő dolgozta ki az állami anyakönyvekről szóló törvényjavaslatot és annak indokolását, valamint az erre vonatkozó belügyminisztériumi utasításokat. Ugyancsak ő tanulmányozta a minisztérium megbízásából külföldön a különböző anyakönyvi rendszereket. Ezért a belügyminisztériumban felállított anyakönyvi ügyosztály élére állíttatott. 1896-ban a pótválasztások alkalmával Lukács László pénzügyminiszter az egri mandátumot tartva meg, Lukács Györgyöt az abrudbányai kerület választotta meg szabadelvű programmal képviselőjévé, amit egy cikluson át, 1901-ig töltött be.
1897-ben elkerült a belügyminisztériumtól, s 1897. március 23-ától Békés vármegye, majd 1901-től emellett Hódmezővásárhely főispánja is volt. Szerepe volt az agrármozgalmak letörésében, s a darabontkormányban 1905. június 18-tól a következő év márciusáig vallás- és közoktatásügyi miniszter volt. 1910-től 1818-ig a Nemzeti Munkapárt, majd 1922-től 1931-ig az Egységes Párt színeiben volt országgyűlési képviselő.[6] A Horthy-korszakban az Interparlamentáris Unió mellett a Népszövetségi Ligák Uniójában is működött.
Elnöke volt az Országos Képzőművészeti Társulatnak, továbbá harmadik, egyben utolsó ügyvezető elnöke a lengyel–magyar kapcsolatok ápolását célul tűző Magyar Mickiewicz Társaságnak,[7] s 1927-től a Magyar Revíziós Liga ügyvezető elnöki posztját is betöltötte.
1950-ben halt meg Budapesten. A Farkasréti temetőben nyugszik.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.