Ludwig Boltzmann
osztrák fizikus és filozófus / From Wikipedia, the free encyclopedia
Ludwig Eduard Boltzmann (Bécs, 1844. február 20. – Duino bei Triest (Osztrák–Magyar Monarchia), 1906. szeptember 5.) osztrák fizikus és filozófus, a 19. század elméleti fizikájának egyik legnagyobb alakja. Eredményei közül a legjelentősebbek:
- a statisztikus mechanika megalapozása,[1]
- a termodinamika második főtételének mikroszkopikus értelmezése,
- a nem egyensúlyi és transzportfolyamatok leírása, valamint
- a feketetest-sugárzás Jožef Štefan által empirikus úton felállított -es törvényének elméleti levezetése.
Gyors adatok
Ludwig Eduard Boltzmann | |
31 éves korában | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1844. február 20. Bécs, |
Elhunyt | 1906. szeptember 5. (62 évesen) Duino-Aurisina (Olaszország), |
Sírhely | Wiener Zentralfriedhof |
Ismeretes mint |
|
Nemzetiség | osztrák |
Állampolgárság | osztrák–magyar |
Házastárs | Henriette von Aigentler |
Gyermekek | 3 lány, 2 fiú |
Iskolái | Bécsi Egyetem |
Pályafutása | |
Szakterület | fizika, kémia, matematika, filozófia |
Kutatási terület | elméleti fizika |
Tudományos fokozat | Doktor (szigorlat alapján, Bécsi Egyetem, 1866) |
Munkahelyek | |
Grazi Egyetem | matematikai fizika professzora, később a Kísérleti Fizikai Intézet vezetője; rektor (1887–1890) |
Bécsi Egyetem | (?; 1902–1906) |
Müncheni Egyetem | elméleti fizika professzora (1890–1893) |
Más munkahelyek | udvari tanácsos (1889–) |
Szakmai kitüntetések | |
| |
Akadémiai tagság |
|
Hatással voltak rá | |
Hatással volt |
|
Ludwig Eduard Boltzmann aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Ludwig Eduard Boltzmann témájú médiaállományokat. |
Bezárás
A fizikában egy egész sor tényező, illetve tétel viseli a nevét:
- Boltzmann-állandó
- Maxwell–Boltzmann-eloszlás
- Boltzmann-eloszlás
- Boltzmann-tényező
- Boltzmann-féle transzportegyenlet
- Stefan–Boltzmann-törvény
- Stefan–Boltzmann-állandó
- Boltzmann-féle H-teoréma
- Boltzmann-egyenlet