From Wikipedia, the free encyclopedia
Lajosforrás a Pest vármegyei Szentendre egyik külterületi városrésze, a tágabb értelemben vett Pilis, pontosabban a Visegrádi-hegység erdei között, a Bölcső-hegy oldalában. Nevét a hegytömb legbővebb vizű forrásáról, az itt fakadó Lajos-forrásról kapta. A szentendrei szerbek korábban Dobrá vodának nevezték a forrást, ennek magyarításával jött létre a területre ugyancsak használt Jóvíz-dűlő vagy Jóvízűmajor elnevezés.
| Lajosforrás | |
 | |
| A lajos-forrási turistaház homlokzata | |
| Közigazgatás | |
| Település | Szentendre |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 550 m |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lajosforrás témájú médiaállományokat. | |
Közúti megközelítése: Szentendre központjában a 11-es főútról (Dunakanyar körút) Pilisszentlászló felé kell fordulni az 1116-os útra, majd Izbéget elhagyva arról a Dömörkapu felé vezető 11 113-as útra letérni, végül pedig arról a 11 114-es számú mellékútra kanyarodni, utóbbinak Lajosforrás a végpontja.
A Bölcső-hegy tömbjében jó néhány forrás fakad, részben szentendrei, részben pomázi területen (pl. Kékvízű-forrás, Háziipari-forrás stb.), ezek közül a legnagyobb vízhozamú mindig is a Lajos-forrás volt, amit ezért már évszázadok óta számon tart a környék lakossága. Egyes hagyományok szerint a forrás neve Nagy Lajos király nevét őrzi, mivel szeretett vadászni ezen a környéken. Valószerűbb verziója a név keletkezésének, hogy a forrás 1908-as foglalásakor az azt elvégző Magyar Turista Egyesület a terület akkori földbirtokosa, báró Podmaniczky Lajos után adta az elnevezést.
Podmaniczkynak nem volt különösebb kifogása a birtokán fakadó forrást és a környező erdei látnivalókat felkereső természetjárók ellen. Később azonban, a két világháború között a környék a sörgyáros Dreher család birtoka lett, melynek tagjai korántsem látták szívesen a turistákat a forrás mellett felépített vadászkastélyuk közelében; ennek volt köszönhető a Csikóváraljai menedékház ekkoriban történt megépítése is, néhány kilométerrel délebbre, már pomázi területen.
A második világháború után azonban állami kézbe került a birtok, majd a Természetbarátok Turista Egyesületének egyik szakosztálya már 1947-ben turistaházzá alakította át a Dreher-kastély egyik melléképületét. 1953-ban pedig menedékház nyílt meg a hajdani vadászkastély átalakításával, a Turistaházakat Kezelő Vállalat (TKV) üzemeltetésében; a menedékházat Ságvári Endréről nevezték el. 1955 májusában buszjárat is indult Szentendréről Lajosforrásra. Miután a TKV 1975-ben megszűnt, különböző üzemeltetők váltották egymást a területen, ami a menedékház színvonalának és állagának apránkénti leromlásával járt. 2005-ben végleg bezárt.[1] Jelenleg (2021-es állapot szerint) a menedékház és a környező néhány kisebb építmény is életveszélyes. Körbekerítve és több helyütt bedeszkázva, pusztuló, romos állapotban várják további sorsukat.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
