Szentendre városrésze From Wikipedia, the free encyclopedia
Izbég régen önálló település volt, mára Szentendre egyik városrésze.
 |
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
| Izbég | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Település | Szentendre |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Elhelyezkedése | |
 Izbég
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 47° 41′ 06″, k. h. 19° 02′ 50″ | |
| Izbég weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Izbég témájú médiaállományokat. | |
Egykor egyutcás falu volt a Visegrádi-hegységben, a Bükkös-patak völgyének mentén. A régi főutca, a Pilisszentlászló felé vezető 1116-os út neve a szocializmusban Lenin út volt, a rendszerváltozás óta a Szentlászlói út nevet viseli. Az 1970-es években a Vasvári lakótelep és a Füzespark környékének beépülésével a területe összeért Szentendrével, teljesen lakóövezetté vált. Az egyutcás falu képe átalakult és felkúszott a környező dombokra is. A szuburbanizáció következtében a családi házakkal sűrűn beépült városrészre évről évre egyre többen költöznek. A Bükkös-lakópark is itt létesült. A környéken számos látnivaló található. Közülük a legismertebb a Skanzen, más néven a Szabadtéri Néprajzi Múzeum. Északnyugati külterületeiről több útvonal is indul a környék kirándulóhelyeire: az 1116-os út mellett ilyen a 11 113-as számú mellékút, mely Dömörkapu-Sikáros felé, illetve a 11 114-es számú mellékút, mely Lajosforrásra vezet.
Az egyesület célja a Szentendre, Izbég városrészének művészeti, történelmi értékeinek, hagyományainak megóvása, felelevenítése, a városrész infrastruktúra fejlesztésének elősegítése, az izbégi polgárok érdekeinek védelme, képviselete.
Barokk stílusú katolikus templom, udvarát kőfal veszi körül, melynek bejáratát kovácsolt vaskapu díszíti.
Az Izbégi Általános Iskola 2002 novemberében ünnepelte fennállásának 100. évfordulóját. Négy különálló épületben folyik a tanítás.
1969-ben Déri György ötletére az iskola alatti területen Park tábort létesítettek. A tábor az 1990-es évek végére megszűnt, a területen lévő faházakat elbontották.
A Bükkös-patak a Dobogó-kő déli lejtőin ered. A feltételezések szerint Szent István király 1009-ben kelt oklevelében Apor néven említik, bár Apor vagy Apurig helye máig vitatott. Az Apurig név az Apor-patak nevéből származik (Apor-ügy), ha Izbég volt ez a település, akkor az Apor-patak a mai Bükkös-patak.
Kirándulóhelyek a környéken: Dömör-kapu, Lajos-forrás, Kő-hegy, Vasas-szakadék, Sztaravoda-forrás, Skanzen, Sikárosi-rét.
Az Izbégi Általános Iskola 1902 óta létezik; ekkor a Bükkös-patak túlpartján, két bérelt házban kezdődött a tanév. Az intézmény korábbi nevei: Izbégi Állami Népiskola (1902–1945), Lenin úti Általános Iskola (1945–1994). A diákok erdei környezetben, négy különálló épületben tanulnak: az elsősök az Anna utcai Kisbán házban, a többi alsós az 1923-ban épült Szentlászlói úti "A" épületben. 1960-ban épült a Mária utcai "B" épület a felső tagozatos osztályoknak. Időközben két faházat kellett építeni. 1989-ben elkészült a kinti testnevelés órákat felváltó tornacsarnok.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
