Kiss Árpád (Sárospatak, 1889. szeptember 16. – Szeged, 1968. november 10.) Kossuth-díjas kémikus, botanikus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Kiemelkedő jelentőségű fizikai kémiai munkássága a reakciókinetika, elektrokémia és spektroszkópia számos területére kiterjedt. Közel négy évtizeden keresztül volt a szegedi tudományegyetemen folyó kémiai oktatás és kutatás meghatározó alakja.
| Kiss Árpád | |
| Született | 1889. szeptember 16. Sárospatak |
| Elhunyt | 1968. november 10. (79 évesen) Szeged |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | kémikus, botanikus, egyetemi oktató |
| Iskolái | |
| Kitüntetései | Kossuth-díj (1955) |
| Sírhelye | Farkasréti temető (6/1-1-22)[1] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Sárospataki Református Kollégium elvégzése után a Budapesti Tudományegyetemen folytatta tanulmányait. Az 1912/1913-as tanévben vegyészhallgatóként az egyetem III. számú Kémiai Intézetének gyakornoka volt Buchböck Gusztáv mellett. Bölcsészdoktori és középiskolai tanári oklevelét 1913-ban szerezte meg. Rövid ideig a kémiai intézetnél maradt, de még ugyanebben az évben bevonult katonának.
Az időközben kitört első világháború során, 1914-ben megsebesült és orosz hadifogságba került. Négy éven keresztül a nyikolajevszki és amurszki mezőgazdasági intézetekben növénykórtani és búzanemesítési kísérletekkel foglalkozott, majd két évig a Távol-Kelet flóráját tanulmányozta.
Hazatérését követően, 1920–1921-ben a Budapesti Tudományegyetem kémiai intézetében oktatott tanársegédként, majd 1921-től 1923-ig a leideni egyetem szervetlen kémiai intézetében volt a fizikokémia docense. Innen is hazatért, és 1924-től a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen előbb a kémia nyilvános rendes tanára, 1949 után tanszékvezető egyetemi tanára volt. Ezzel párhuzamosan 1924-től az akkor alapított II. számú Vegytani Intézet – 1934 után Általános és Szervetlen Vegytani Intézet – igazgatói tisztségét is betöltötte. 1935-ben egy éven keresztül, ideiglenes jelleggel – Szent-Györgyi Albert érkezéséig – az I. számú Vegytani Intézet munkáját is irányította.
1954-től 1961-es nyugdíjazásáig a korábbi kémiai intézetből kivált általános és fizikai kémiai tanszék tanszékvezető egyetemi tanára volt. A szegedi egyetemen töltött közel három évtized során több fontos tisztséget ellátott a tanintézet vezetésében: 1931–1932-ben, 1938–1939-ben, végül 1941–1942-ben a matematikai és természettudományi kar, 1952–1954-ben a természettudományi kar dékánja, 1954–1955-ben pedig az egyetem rektora volt.
Tudományos pályája során elsősorban fizikokémiával foglalkozott. A leideni, majd a szegedi egyetemen is fizikai kutatólaboratóriumot rendezett be a saját elképzeléseinek megfelelően, ahol pályáján végigívelő reakciókinetikai, komplexkémiai, elektrokémiai és spektroszkópiai vizsgálatait végezte.
1911-ben – még budapesti vegyészhallgatóként – ő írta az első magyar nyelvű monográfiát az 1896-ban felfedezett radioaktivitás jelenségéről. 1913-as doktori disszertációjának témája a nitrogén-oxidok és a klór kölcsönhatása volt, ezzel az elsők között vizsgálta a homogén, harmadrendű kémiai reakciókat. Későbbi reakciókinetikai kutatásai során tanulmányozta a semleges sóhatás szerepét a vizes oldatokban végbemenő ionreakciók sebességére, valamint az elektromos vezetésre nem képes közegek, azaz a nem elektrolitek befolyását a reakciósebességre. Ez irányú vizsgálati eredményeivel nagyban hozzájárult a magyarországi elektrokémiai korróziós kutatásokhoz. Mindemellett behatóan foglalkozott az oldatok Brønsted–Lowry-féle sav-bázis elméletével és kísérleti igazolásának lehetőségeivel.
Kiterjedt spektroszkópiai vizsgálatokat végzett aromás szénhidrogéneken, hidratált fémionokon és komplex sókon. Kísérletei során a komplex vegyületek színképei, fényelnyelési tulajdonságai alapján meghatározta szerkezetüket. Az irányított fényelnyelés elméletét alapul véve behatóan foglalkozott a kondenzált szénhidrogének fényelnyelésével is, értelmezte és tipologizálta a szerves vegyületek oldatszínképeit. Kísérletekkel igazolta a fémionok komplex vegyületeinek fizikai sajátságait és kémiai viselkedését értelmező ligandumtér-elméletet. 1954-ben elhangzott akadémiai székfoglalójának témájául ide vágó kutatási eredményeit ismertette Az atomkötésű komplexek fényelnyelése címen.
A fényelnyeléssel kapcsolatos, főként német nyelven megjelent művei mellett több alapvető egyetemi tankönyv írása fűződik a nevéhez. 1924 és 1946 között az Acta Chimica et Physica, 1955 után az Acta Physica et Chemica című szegedi szakfolyóiratok szerkesztője volt.
Kémiai munkássága mellett növénytannal is foglalkozott, távol-keleti és zempléni-hegységi florisztikai kutatásaival a botanikusok körében is elismerést szerzett.
Tudományos érdemei elismeréseként 1954-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották, ahol a korróziós bizottság elnöki tisztét is betöltötte. 1943-ban a londoni Faraday Társaság (Faraday Society), 1945-ben a Német Fizikokémiai Bunsen Társaság (Deutsche Bunsengesellschaft für Physikalische Chemie) és az Amerikai Kémiai Társaság (American Chemical Society), 1949-ben a Francia Kémiai Társaság (Société chimique de France) is tagjai sorába emelte.
1954-ben a Munka Érdemrendet, 1955-ben a Kossuth-díj második fokozatát vehette át, emellett a Szovjet Tudományos Akadémia Lomonoszov-érmével is kitüntették.
- A radioactivitas jelenségeinek tárgyalása chemiai szempontból. Sárospatak: Dani. 1911
- Über die Neutralsalzwirkung bei Ionreaktionen. In: Zeitschrift für Physikalische Chemie 1927 (Bruckner Győzővel)
- Zur Lichtabsorption der Kobaltrhodanidlösungen I–II. Leipzig: Akademische Verlagsgesellschaft. 1940–1941 (Csokán Pállal)
- Cyano- und Thiosulfatokomplexe. Leipzig. 1941
- Kolloidika: 3. éves vegyészhallgatók számára. Szeged: Szegedi Tudományegyetem. 1950
- Általános kémia. Szeged: Szegedi Tudományegyetem. 1950
- Fizikai kémia. Szeged: Szegedi Tudományegyetem. 1951
- A szterikus gátlás hatása a fényelnyelésre. In: MTA Kémiai Tudományok Osztályának Közleményei 1955. 27–35. o.
- Beiträge zur Lichtabsorption der Chelat-Complexe. In Acta Chimica 1957–1958 (Császár Józseffel)
- Theorie der Lichtabsorption. Budapest. 1958
- Über die Lichtabsorption von Cyanokomplexen der Übergangselemente. In: Acta Chimica 1964 (Bán Miklóssal)
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
