Bózsva község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Sátoraljaújhelyi járásban.
| Bózsva | |||
 | |||
| Református templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Járás | Sátoraljaújhelyi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Kovács Krisztina Mária (független)[1] | ||
| Irányítószám | 3994 | ||
| Körzethívószám | 47 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 195 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 10,01 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 16,39 km² | ||
| Földrajzi nagytáj | Észak-magyarországi-középhegység[3] | ||
| Földrajzi középtáj | Tokaj–Zempléni-hegyvidék[3] | ||
| Földrajzi kistáj | Hegyközi-dombság[3] | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 28′ 29″, k. h. 21° 28′ 03″ | |||
 Bózsva
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
| |||
| Bózsva weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bózsva témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Nevének eredete
Nevének eredete nincs kielégítően tisztázva. Talán a magyar Bors személynév szláv változata rejlik benne.[4]
Fekvése
A megyeszékhely Miskolctól 84 kilométerre északkeletre, a legközelebbi nagyobb várostól, Sátoraljaújhelytől 20 kilométerre északnyugatra található, a Zempléni-hegység északi részén.
Belterülete két, egymástól nem túl távol fekvő, de markánsan elkülönülő településrészből, Nagy- és Kisbózsvából áll.
A szomszédos települések: északkelet felől Filkeháza, kelet felől Pálháza, délkelet felől Kishuta, dél felől Nagyhuta, északnyugat felől pedig Nyíri. A legközelebbi város, Pálháza mindössze 3 kilométerre fekszik, a többi környező településtől 5~9 kilométer választja el.
Megközelítése
Nagybózsva – ahol a település legfontosabb intézményei is találhatók – Pálháza és Gönc-Telkibánya felől is a 3708-as úton érhető el. A településrészt Nyírivel a 3726-os út, Kisbózsvával pedig egy számozatlan, alsóbbrendű önkormányzati út köti össze. Kisbózsva főutcája ellenben a 3725-ös út, mely a település délkeleti külterületeitől Füzérkomlósig vezet.
Közvetlenül a déli határvonala közelében húzódik a 332-es számú Pálházi Állami Erdei Vasút, de annak vonala érdemben nem lép be Bózsva határai közé, megállási pontja pedig a községhatár közelében sincsen.
Története
Bózsva (Borsva) Árpád-kori település. Ezt a nevet az oklevelek 1264-ben említették először Borsua alakban. Abban az évben IV. Béla Bagomér fiának, Csiszherey ispánnak (a Rákóczi-család ősének) adományozta az abaúji vár Borsva nevü földjét, mely akkor még lakatlan volt. 1324-ben Borsua néven említették.
Az 1730-as években a településre ruszin betelepülők érkeznek, s ott a magyarokkal együtt éltek.
Bózsva két különálló településből, Kis- és Nagybózsva egyesítéséből jött létre. Kisbózsva az abaúji várhoz tartozott, a török időkben elpusztult, majd a 18. században újra benépesült; Nagybózsva viszont a 15. századig királyi birtok volt. A török időkben és a Rákóczi-szabadságharc idején úgyszintén elnéptelenedett, és hasonlóképpen a 18. században népesült be újra.
A 20. század elején Kis- és Nagybózsva Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott.
Közélete
Polgármesterei
- 1990–1994: Gönczi Ernő (független)[5]
- 1994–1998: Gönczi Ernő (független)[6]
- 1998–2002: Gönczi Ernő (független)[7]
- 2002–2006: Gönczi Ernő Tibor (független)[8]
- 2006–2010: Kovács Krisztina Mária (független)[9]
- 2010–2014: Kovács Krisztina Mária (független)[10]
- 2014–2019: Kovács Krisztina Mária (független)[11]
- 2019–2024: Kovács Krisztina Mária (független)[1]
- 2024– :
Népesség
Az 1910-es népszámláláskor Kisbózsvának 139 lakosa volt, melyből 138 magyar. Ebből 86 római katolikus, 22 görögkatolikus, 28 református volt. Nagybózsvának 1910-ben 247 lakosa volt, melyből 245 magyar volt, ebből 102 római katolikus, 11 görögkatolikus, 127 református volt.
| Lakosok száma | 170 | 174 | 171 | 172 | 159 | 195 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága volt.[12]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 97,1%-a magyarnak, 0,6% szlováknak mondta magát (2,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 43,9%, református 37%, görögkatolikus 4%, felekezeten kívüli 2,9% (9,8% nem válaszolt).[13]
2022-ben a lakosság 89,3%-a vallotta magát magyarnak, 5% szlováknak, 6,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 32,1% volt római katolikus, 27,7% református, 4,4% görög katolikus, 1,3% egyéb keresztény, 1,9% felekezeten kívüli (32,1% nem válaszolt).[14]
Nevezetességei
- Bózsvai-szikla
- Bombelles-kastély
- A településen áthalad az Országos Kéktúra.
Jegyzetek
Források
További információk
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
