Kecskemét
magyarországi megyei jogú város, Bács-Kiskun vármegye székhelye / From Wikipedia, the free encyclopedia
Kecskemét (németül: Ketschkemet, szlovákul: Kečkemét, latinul: Aegopolis) megyei jogú város, Bács-Kiskun vármegye és a Kecskeméti járás székhelye. Lakónépesség szerint a Dél-Alföldön a második és Magyarországon a nyolcadik legnagyobb, közigazgatási terület szerint Magyarországon a hetedik, a Dél-Alföldön a harmadik legnagyobb település. Bács-Kiskun vármegye népességének mintegy 22%-a él Kecskeméten. Félúton fekszik a főváros Budapest és az ország harmadik legnagyobb települése, a Dél-Alföld központja, Szeged között, mindkettőtől 86 kilométerre.
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
Kecskemét | |||
Fentről lefelé, jobbról balra: a Tudomány és Technika Háza, a városháza, a Cifrapalota, a Törvényszék épülete és a Nagytemplom | |||
| |||
Becenév: Hírös város Mottó: Sem magasság, sem mélység nem rettent | |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Alföld | ||
Vármegye | Bács-Kiskun | ||
Járás | Kecskeméti | ||
Jogállás | megyeszékhely megyei jogú város | ||
Kerületei | 21+1 | ||
Polgármester | Szemereyné Pataki Klaudia (Fidesz-KDNP, 2014. június 24. – )[1][2][3] | ||
Jegyző | Dr. Temesvári Péter | ||
Irányítószám | 6000, 6008, 6044 | ||
Körzethívószám | 76 | ||
Testvértelepülései | Lista | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 109 731 fő (2023. jan. 1.)[7] | ||
Népsűrűség | 356,33 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 102 m | ||
Terület | 322,57 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 54′ 27″, k. h. 19° 41′ 30″46.9075, 19.691666666667 | |||
Kecskemét weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kecskemét témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Ásatások során a régészek bronzkori urnákat találták, emellett a piarista gimnázium építése során avar sírokat is fedeztek fel. A helyet először 1368-ban említik városként. A török korban is különleges jogokkal rendelkezett, ugyanis közvetlen a budai pasának adózott. A fejlődés alapja a szarvasmarha-tenyésztés és ennek alapján a szarvasmarha-, szőrmés- és kovács-kereskedelem volt.
1710-ben került a város a Habsburg-család kezére és 1867-ig Bécs fennhatósága alatt maradt. 1834-ben a város felszabadult a földesurak függősége alól, megkezdték a közösségi telken elhelyezkedő nagybirtokok telkekre bontását, és számos állandóan lakott egyéni gazdaság (tanya) épült a Pusztán. Az ugar homoktalaj megkötésére a 19. század első felében több millió gyümölcsfát ültettek. 1900-ra a város lakosságának fele már ilyen egyéni tanyákon élt.
A virágzó mezőgazdaság és az 1867-es osztrák-magyar kiegyezéssel kezdődött meg az ipar fellendülése, nagy polgárságot hozott létre, amely a századfordulón számos szecessziós épülettel gazdagította a városközpontot. 1911. július 8-án erős földrengés rázta meg Kecskemétet, amely nagy károkat okozott. 1950-ben a város közigazgatási jelentőségre tett szert: területileg legnagyobb megye, Bács-Kiskun megye székhelye lett.
2008. június 18-án a német Daimler autógyártó bejelentette, hogy 800 millió euró értékű Mercedes-Benz gyártóüzemet tervez építeni Kecskeméten. A régió egyik legnagyobb üzeme több ezer embernek ad munkát.