Kálmán magyar király
(1070k–1116) a tizedik magyar király / From Wikipedia, the free encyclopedia
Könyves Kálmán (horvátul és németül: Koloman; Székesfehérvár, 1074 körül – Székesfehérvár, 1116. február 3.) 1095-től magyar király, 1102-től horvát király, 1106-tól[2] haláláig pedig Dalmácia királya. Apja I. Géza király, I. Béla király fia, anyja Zsófia királyné, a belga-limburgi Arnulf herceg leánya. Első felesége Hauteville-i Felícia szicíliai grófnő, második felesége Rurik Eufémia kijevi hercegnő volt.
Kálmán | |
A „püspök-király” ábrázolása a Thuróczi-krónikában | |
Ragadványneve | Könyves Kálmán |
Magyarország királya | |
Uralkodási ideje | |
1095. július 29. – 1116. február 3. (20 év, 6 hónap, 5 nap) | |
Koronázása | Székesfehérvár 1096 tavasza |
Elődje | I. László |
Utódja | II. István |
Horvátország királya | |
Uralkodási ideje | |
1102. május 17. – 1116. február 3. | |
Koronázása | Tengerfehérvár 1102. május 17. |
Elődje | Svačić Péter |
Utódja | III. István |
Dalmácia királya (Istvánnal) | |
Uralkodási ideje | |
1106 – 1116. február 3. | |
Elődje | Dmitar Zvonimir |
Utódja | István |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Árpád-ház |
Született | 1074 körül Székesfehérvár |
Elhunyt | 1116. február 3.[1] (kb. 42 évesen) Székesfehérvár |
Nyughelye | Nagyboldogasszony-bazilika, Székesfehérvár |
Édesapja | I. Géza magyar király |
Édesanyja | Loozi Zsófia |
Testvére(i) | Álmos herceg |
Házastársa | Hauteville-i Felícia Rurik Eufémia |
Gyermekei | többek között: Zsófia bihari ispánné II. István magyar király |
Kálmán címere | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kálmán témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Már életében Európa egyik legműveltebb uralkodójaként tartották számon. Eredetileg egyházi pályára szánták, egészen főpapi méltóságig jutott: előbb Nagyvárad, majd Eger püspöke lett. Ennek okán Szent László kijelölt utódja Kálmán testvére, Álmos herceg volt. A király halála után mégis Kálmán püspök emelkedett trónra. Álmos, akit testvére számos méltósággal és nagy befolyással ruházott fel, évekig próbált erőszakosan a korona birtokosává válni, mígnem Kálmán megelégelte és megvakíttatta fiával együtt. Kálmánt emiatt utódai Álmos herceg és a későbbi II. Béla király megvakításának okán próbálták a lehető legrosszabb színben feltüntetni, emlékét befeketíteni. Azonban politikája a középkorban igen felvilágosultnak számított, hírnevét emiatt még rosszakarói sem tudták teljesen elhalványítani. Mindemellett kiváló politikus és hadvezér volt, számtalan hadjáratot vezetett és nyert meg, emellett megszerezte a magyar királyoknak a horvát trónt valamint Dalmáciát. A magyar történelem legerősebb államférfijai közé sorolhatjuk, napjainkra, a történészeknek köszönhetően, megítélése kifejezetten pozitívvá vált.
Halála után fia, II. István került a trónra, kinek uralkodását a Bizánccal vívott háború és az Eufémiától született, azonban feltételezett házasságtörés miatt Kálmán által el nem ismert Borisz Kalamanosz trónkövetelése nehezítette meg. István végül utód nélkül távozott 1131-ben, ezért a korona Álmos herceg leszármazottainak fejére, az úgynevezett Álmos-ágra szállt át.