![cover image](https://wikiwandv2-19431.kxcdn.com/_next/image?url=https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e7/NHS_England_HQ.jpg/640px-NHS_England_HQ.jpg&w=640&q=50)
Jóléti állam
állampolgárairól jóléti juttatások keretében gondoskodó állam / From Wikipedia, the free encyclopedia
Jóléti államról akkor beszélhetünk, ha a társadalombiztosítás nem csak a leginkább rászoruló csoportokat célozza meg, hanem a lakosság nagy részét. A legtöbb 20. századi állam az 1920-as és 1960-as évek között többé-kevésbé jóléti állammá fejlődött.[1]
![Thumb image](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e7/NHS_England_HQ.jpg/640px-NHS_England_HQ.jpg)
A jóléti államban a központi hatalom az esélyegyenlőség, a méltányos vagyon- és jövedelemeloszlás, illetve az alapvető életszükségleteket önerőből biztosítani képtelen személyek segítésére vonatkozó szociális felelősségvállalás eszméi alapján védi és támogatja a polgárok gazdasági és társadalmi boldogulását. Thomas Humphrey Marshall angol szociológus a modern jóléti államot a demokrácia, a szocializmus és a kapitalizmus sajátos ötvözésének írta le.[2]
A jóléti állam fogalmát gyakran az egész államigazgatásra és gazdaságra kiterjedő modellként határozzák meg, amiben az állam a szociális védőháló fenntartása és a közvetlen anyagi segélyek nyújtása mellett finanszírozza az egészségügyi ellátást és az oktatást. Jóléti államként tartják számon többek között Németországot, Franciaországot, Belgiumot és Hollandiát,[3] valamint az észak-európai országokat,[4] amelyek az skandináv jóléti modell néven ismert rendszert alkalmazzák. Gøsta Esping-Andersen dán társadalomtudós három eltérő típusú jóléti államot különböztet meg, szociáldemokratát, konzervatívot és liberálist.[5]
Kimutatták, hogy ahol a jóléti állam a GDP legalább egyötödét osztja el újra az adóztatás és az állami kiadások révén, jelentős csökkenés következik be a szegénységben.[6][7]