John Kennedy Toole
amerikai regényíró / From Wikipedia, the free encyclopedia
John Kennedy Toole (New Orleans, 1937. december 17. – Biloxi, 1969. március 26.) amerikai regényíró a louisianai New Orleansból, akinek posztumusz megjelent regénye, az A Confederacy of Dunces 1981-ben elnyerte a szépirodalmi Pulitzer-díjat. Másik – első – regénye a The Neon Bible. Bár az irodalmi világban többen dicséretre méltónak érezték írói képességeit, Toole regényeit még életében elutasították. Részben ezen kudarcok miatt paranoiában és depresszióban szenvedett, és 31 évesen öngyilkos lett.
John Kennedy Toole | |
Született | 1937. december 17. New Orleans, Louisiana, USA. |
Elhunyt | 1969. március 26. (31 évesen) Biloxi, Mississippi |
Állampolgársága | amerikai |
Nemzetisége | amerikai |
Szülei | Thelma Toole |
Foglalkozása |
|
Iskolái |
|
Halál oka | mérgezés |
A Wikimédia Commons tartalmaz John Kennedy Toole témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Toole egy középosztálybeli családban született New Orleansban. Édesanyja, Thelma kiskorától kezdve a kultúra megbecsülésére tanította. Édesanyja biztatására Toole 10 évesen színpadi előadóművész lett, képregényes impressziókkal és színészettel. 16 évesen megírta első regényét, a The Neon Bible-t, amelyet később „kamaszként” utasított el.[1]
Toole tudományos ösztöndíjat kapott a New Orleans-i Tulane Egyetemre. A Tulane-i diploma megszerzése után a New York-i Columbia Egyetemen tanult angol nyelvet, miközben a Hunter College-ban(wd)[2] tanított. Különböző louisianai főiskolákon is tanított, és akadémikusi pályafutása elején a kari pártkörben nagyra becsülték szellemessége és mimikri tehetsége miatt. Tanulmányai megszakadtak, amikor behívták a hadseregbe, ahol spanyolul beszélő újoncokat tanított a puerto ricó-i San Juanban. Miután megkapta az előléptetést, magánirodájában elkezdte írni A Confederacy of Dunces című regényét, amelyet szülei otthonában folytatott, miután elbocsátották.
Az A Confederacy of Dunces egy pikareszk regény, amely a főhős, Ignatius J. Reilly, egy lusta, elhízott, embergyűlölő, öntörvényű tudós szerencsétlenkedéseit mutatja be, aki otthon él az anyjával. Megveti a modernséget, amely ellen dohos kis szobájába zárva terjedelmes röpiratot ír. Meg kell keresnie a kenyerét, miután édesanyja ittas állapotban balesetet okozott (vagyoni kárral). Egyik munkahelyről másikra, egyik groteszk helyzetből a másikba jut, és odüsszeáján Istent és a világot sértegeti, gyakran utalva Boethius Trost der Philosophie című művére, amelynek szerkezete a regény szervezési elvét is adja. A regény egyértelműen önéletrajzi jellegű. Főleg a másodlagos szereplőkben (Mancuso rendőrfelügyelő, Santa Battaglia, Burma Jones, Dorian Greene) karikírozza a régi New Orleans alsóbbrendűségét. A regény címe Jonathan Swift mondásából ered: "Amikor egy igazi zseni jelenik meg ezen a földön, azt az ellene összeesküdő idiótákról fogod tudni." A regényt a New Orleans-i dialektusok(wd)[3] pontos ábrázolásáért méltatják. Toole Reilly-t részben főiskolai professzor barátjára, Bob Byrne-re alapozta. Byrne lompos, különc viselkedése nem volt professzori, és Reilly e tekintetben őt tükrözte. A karakter magán Toole-on is alapult és több személyes élmény is inspirálta a regény egyes részeihez. Míg a Tulane-ben volt, Toole egy barátjánál, mint hot tamale(wd)[4] árus, valamint egy családi tulajdonú és üzemeltetésű ruhagyárban dolgozott. Mindkét tapasztalat később bekerült a fikciójába.
Toole benyújtotta a "Dunces"-t a Simon & Schuster kiadónak, ahol eljutott Robert Gottlieb(wd)[5] szerkesztőhöz. Gottlieb tehetségesnek tartotta Toole-t, de úgy érezte, regénye lényegében értelmetlen. A többszöri átdolgozás ellenére Gottlieb elégedetlen maradt és miután a könyvet egy másik irodalmár, Hodding Carter Jr.(wd)[6] elutasította, Toole félretette a regényt. A depressziótól és az üldöztetéstől szenvedve Toole elhagyta otthonát egy ország körüli utazásra. Megállt a Mississippi állambeli Biloxiban, és azzal vetett véget életének, hogy egy kerti tömlőt vezetett autója kipufogójából az utastérbe. Néhány évvel később édesanyja felhívta Walker Percy(wd)[7] regényíró figyelmét az A Confederacy of Dunces kéziratára, aki bevezette a könyvet a nyomtatásba. 1981-ben Toole posztumusz elnyerte a szépirodalmi Pulitzer-díjat.