(1945-) magyar színház- és filmrendező From Wikipedia, the free encyclopedia
Jeles András (Jászberény, 1945. március 27. –) Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar színház- és filmrendező, forgatókönyv- és drámaíró, kiváló művész. Fia Nemes Jeles László, Oscar-díjas filmrendező.
Jeles András | |
Stekovics Gáspár felvétele | |
Született | 1945. március 27. (79 éves)[1][2] Jászberény |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Házastársa | Bánsági Ildikó (elvált) Lukin Katalin |
Gyermekei | Nemes Jeles László, Nemes Jeles Veronika, Nemes Jeles Laura, Jeles Judit, Nemes Jeles Grácia, Nemes Jeles Barbara |
Foglalkozása |
|
Iskolái | Színház- és Filmművészeti Főiskola (–1973) |
Kitüntetései |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Jeles András témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
1971-ben az ELTE magyar–népművelés, 1974-ben a Színház- és Filmművészeti Főiskola operatőr-rendező szakán szerzett oklevelet. Dolgozott a Mafilm rendezőasszisztenseként, s közben folyamatosan készítette filmjeit a televízió és a Balázs Béla Stúdió számára. Önálló nagyjátékfilmjei A kis Valentino 1979, az Angyali üdvözlet (1983), az Álombrigád (1983) számos díjat nyertek.
1985-ben alakította meg saját, avantgárd mikro-színtársulatát, a Monteverdi Birkózókört, amely a Drámai események és A mosoly birodalma (1987) című előadásokkal azoknak az éveknek egyik legizgalmasabb színházi eseménye volt, de a kritika valójában „finnyásan elnézett mellette". Előbbi Dobozy Imre: Szélvihar, utóbbi Sławomir Mrożek Rendőrség című darabjának teljesen szuverén átértelmezése.[3]
Talán mostanáig leghíresebb alkotása első nagyjátékfilmje, az 1979-es A kis Valentino, ami egy munkásfiúról szól, aki nagyobb pénzösszeget sikkaszt, majd egy napon keresztül költekezik, de végül rá kell jönnie, hogy nem tud jobb életet vásárolni magának. A legfontosabb magyar filmek, az Új Budapesti tizenkettő egyike.[4]
1983-as Álombrigádját, amely gyári munkásokról szól – akik egy szovjet darab, a Prémium előadására készülnek sikertelenül –, csak a rendszerváltáskor engedték levetíteni. Ez volt a Kádár-kor utolsó betiltott (játék)filmje,[5] mely csak 1989-ben került mozikba (a munkásosztály ironikus ábrázolásán túl maga Lenin is feltűnik az 56. percben, akit a vállalati portás táskaellenőrzésnek vet alá, nehogy gyári szarka legyen...). Ennek okán az 1989-ben odaítélt Balázs Béla-díjat azévben nem fogadta el, csak 1992-ben.[6]
Szintén 1983-ban készítette el az Angyali üdvözlet című sajátos Az ember tragédiája-adaptációját, amelyben a főszerepeket gyerekekre osztotta. 1993-ban mutatták be egy elhurcolás előtt álló zsidó családról szóló Senkiföldje című filmjét, ami után tízéves szünetet tartott a rendezésben. 2004-es filmje József és testvérei – jelenetek egy parasztbibliából a Parasztbiblia ihletésére készült.
„Mire való a művész őrülete? A művész őrülete arra való, hogy kivigye az embert a reális feltételek köréből, hogy elhitesse vele: a természet és minden teremtmény éppen az ő keze munkájára vár, hogy felismerje teremtettségét, ügyefogyott, szótlanságra kárhoztatott létezését.” (Jeles András: Teremtés, lidércnyomás)
Fia, Nemes Jeles László, Golden Globe- és Oscar-díjas filmrendező.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.