francia regényíró From Wikipedia, the free encyclopedia
Jean-Marie Gustave Le Clézio (Nizza, 1940. április 13. –) francia regényíró. Mintegy 30 könyv szerzője. 1963-ban elnyerte a Renaudot-díjat, és ő lett a 2008-as év irodalmi Nobel-díjasa.[11]
| Jean-Marie Gustave Le Clézio | |
 | |
| Született | 1940. április 13. (84 éves)[1][2][3][4][5] Nizza[6] |
| Állampolgársága | |
| Házastársa | Jémia Le Clézio |
| Gyermekei | Anna Jean |
| Foglalkozása | |
| Iskolái |
|
| Kitüntetései |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Jean-Marie Gustave Le Clézio témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Ősei Bretagne-ból származtak, s a 18. században kerültek Mauritius szigetére, amely francia kézből angol uralom alá került 1810-ben. A telepesek megtarthatták birtokaikat és használhatták francia anyanyelvüket. Le Clézio már a Francia Riviérán, Nizzában született angol édesapától és francia anyától. 8 éves volt, amikor szüleivel Nigériába költözött,[12] ahol apja katonaorvosként szolgált a brit haderőben.[13] A második világháború elszakította egymástól a családtagokat, az apa nem tudott feleségével és gyermekeivel tartani Nizzába.
Le Clézio a bristoli egyetemen tanult 1958-tól 1959-ig, és diplomát a nizzai egyetem irodalom szakán szerzett.[12] Miután néhány évet Londonban és Bristolban töltött, az Amerikai Egyesült Államokba költözött, s tanárként helyezkedett el. Nem véletlen, hogy művei központi témája az utazás (mind valóságos, mind lelki értelemben). Thaiföldet és Mexikót is megjárta a sereg kötelékében. A távol-keleti országból távoznia kellett a gyermekprostitúció miatti tiltakozása okán. Mexikóban elmélyült az indián mitológia és történelem kutatásában, történészi disszertációját is ebből a témából írta. 1970 és 1974 között, az Embera-Wounaan indiánok között élt Panamában.
1964-ben Master’s fokozatot szerzett a Henri Michaux-ról írott szakdolgozatával Aix-en-Provence egyetemén.[14] Doktori disszertációját 1983-ban írta Mexikó korai történelméből a perpignan-i egyetemen (szakterülete: Michoacán).[12]
Nős, felesége a marokkói származású Jémia Le Clézio. Két lánya van, egy az első házasságából. Az 1990-es évek óta hol Mauritiuson, hol Nizzában, hol az új-mexikói Albuquerque-ben élnek.[15]
Számos egyetemen tanított már világszerte. Gyakori látogató Dél-Koreában, ahol francia nyelvet és irodalmat oktatott a 2007–2008-as tanévben a szöuli Ewha Womans Egyetemen.[16]
Le Clézio gyermekként kezdte az írást. Hétéves volt, amikor megszületett az első könyve. A tengerről írta, ami azon az élményen alapult, hogy Nigériában meglátogatták az orvosként ott dolgozó édesapát. Huszonhárom évesen vált híressé első regényével, amelyben egy perifériára szorult férfit ábrázol. Ez volt A jegyzőkönyv (Le Procès-Verbal), amelyet a Goncourt-díjra is jelöltek, 1963-ban pedig megkapta érte a Renaudot-díjat. Azóta mintegy 30 könyvet írt, többek között novellákat, regényeket, tanulmányokat. Fordított indián mitológia témában, számos műhöz kérték fel előszó, ismertetés megírására. Emellett néhány gyerekkönyvnek is szerzője.
Írói munkássága két fő korszakra bontható:
Elsőként nyerte el 1980-ban Le Clézio a frissen alapított Paul-Morand-díjat, amellyel a Francia Akadémia a Désert (Sivatag) című munkáját díjazta. A nemzetközi sikert 2008 jelentette: ekkor elnyerte az irodalmi Nobel-díjat. A Svéd Királyi Tudományos Akadémia értékelése szerint Le Clézio "az új kiinduló pontok, a költői kaland és az érzéki eksztázis írója, a civilizáció alatti és afelett álló emberiesség kutatója."[18]
A félkövér betűkkel írt művei magyarul is megjelentek.[19]
Ezen kívül magyarul még néhány novellája jelent meg, fordítás-antológiákban:[20][21]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
