Irídium-hexafluorid

Az irídium-hexafluorid (irídium(VI)-fluorid) szervetlen vegyület, képlete IrF₆, a tizenhét ismert biner hexafluorid, valamint az irídium kevés +6-os oxidációs számú vegyületének egyike.

Irídium-hexafluorid
irídium(VI)-fluorid
IUPAC-név	irídium(VI)-fluorid
Más nevek	irídium-hexafluorid
Kémiai azonosítók
CAS-szám	7783-75-7
PubChem	3014587
ChemSpider	10323846
SMILES F[Ir](F)(F)(F)(F)F
InChI 1/6FH.Ir/h6*1H;/q;;;;;;+6/p-6/rF6Ir/c1-7(2,3,4,5)6
InChIKey	JQAZQSHUPWSSPF-UHFFFAOYSA-H
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet	IrF6
Moláris tömeg	306,22 g/mol
Megjelenés	sárga, kristályos anyag[1]
Sűrűség	5,11g/mL[2]
Olvadáspont	44 °C
Forráspont	53,6 °C
Oldhatóság	oldódik HF-ban
Rokon vegyületek
Azonos anion	ródium-hexafluorid ozmium-hexafluorid platina-hexafluorid
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

Előállítása

Fémirídium és feleslegben alkalmazott elemi fluor 300 °C-on végzett közvetlen reakciójával állítják elő. Mivel termikusan nem stabil, a reakcióelegyből a terméket ki kell fagyasztani, hogy elkerüljék annak disszociációját.

Ir + 3 F₂ → IrF₆

Jellemzői

Sárga színű, kristályos szilárd anyag, olvadáspontja 44 °C, forráspontja 53,6 °C.^[1] −140 °C-on a szilárd fázis rombos szerkezetű, tércsoportja Pnma. Rácsállandói: a = 9,411 Å, b = 8,547 Å és c = 4,952 Å. Elemi celláját négy molekula alkotja, sűrűsége 5,11 g·cm⁻³.^[2]

Molekulája oktaéderes geometriájú (O_h pontcsoport), benne az Ir−F kötéshossz 183,3 pm.^[2]

Jegyzetek

1. CRC Handbook of Chemistry and Physics, 90th Edition, CRC Press, Boca Raton, Florida, 2009, ISBN 978-1-4200-9084-0, Section 4, Physical Constants of Inorganic Compounds, p. 4-85.
2. T. Drews, J. Supeł, A. Hagenbach, K. Seppelt: "Solid State Molecular Structures of Transition Metal Hexafluorides", in: Inorganic Chemistry, 2006, 45 (9), S. 3782–3788; doi:10.1021/ic052029f; PMID 16634614.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben az Iridium hexafluoride című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További olvasnivalók

• Gmelins Handbuch der anorganischen Chemie, System Nr. 67, Iridium, Supplement Volume 2, pp. 99–102.
• Iridium hexafluoride at webelements.com

• Kémiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap