magyarországi község Vas vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Ikervár község (egykor mezőváros) Vas vármegye Sárvári járásában.
| Ikervár | |||
 | |||
| Batthyány-szobor | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Vármegye | Vas | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Szőke Szeverina (független)[1] | ||
| Irányítószám | 9756 | ||
| Körzethívószám | 95 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1614 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 50,23 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 35,34 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 12′ 34″, k. h. 16° 53′ 43″ | |||
 Ikervár
Pozíció Vas vármegye térképén
| |||
| Ikervár weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ikervár témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Szombathelytől 25 kilométerre keletre, Sárvártól 8 kilométerre délre, Sótonytól 5 kilométerre nyugatra, Rumtól 10 kilométerre északra fekszik, a Rába folyó bal partján.
A településen, annak főutcájaként a 8701-es út húzódik végig, nagyjából dél-északi irányban; ez köti össze az északi szomszédjában fekvő Sárvárral és a 8-as főút rábahídvégi szakaszával is. A keleti szomszédjában fekvő Sótonnyal a 8441-es út, Véppel és a megyeszékhely Szombathellyel pedig a 8443-as út kapcsolja össze.
Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget a Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonal Sárvár vasútállomása kínálja, a községtől mintegy 7 kilométerre északkeletre.
A Rába két partján emelt várakról kapta a nevét.
Területén már a késő bronzkorban éltek emberek, ezt bizonyítja a Rába partjából itt előkerült edény, mely a sárvári múzeum tulajdona. A községhez közel a Rába és a Herpenyő patak árterében őskori földvár állt, melynek közelében római kori téglák és edénytöredékek kerültek elő. A Fazék dombtól keletre a Herpenyő mellett szintén római épületek maradványai figyelhetők meg. A település területét a honfoglalás után magyarok lakták, ezt az 1987-ben itt megtalált 9–11. századi temető gazdag leletei bizonyítják. A Rába két partján már a 11. században állott itt egy-egy kisebb méretű királyi vár, ahol Salamon király 1073 karácsonyát töltötte és itt kötött békét Géza herceggel. A vár ekkor a király kedvelt udvarháza lehetett, ahonnan gyakran indult vadászatra a Rába vadban gazdag árterületeire. 1532-ben a török elfoglalta a várat, a 15. századi templomot lóistállónak használta. A Rákóczi-szabadságharc alatt Heister tábornok foglalta el a települést. Ikervárt a Batthyányak 1780 körül vásárolták meg, a kastélyt a 18. század végén gr. Batthyány József hercegprímás építtette fel. Ezután a család kedvelt tartózkodási helye lett, ahol gr. Batthyány Lajos miniszterelnök gyermekkorát töltötte. 1839-ben itt kezdte meg működését gr. Batthyányi Alajos cukorüzeme. 1910-ben 2033 magyar lakosa volt, ekkor Vas vármegye Sárvári járásához tartozott. 1848. június 13-án a Vasvármegyei Nemzetőrség zászlaját Ikerváron avatta fel Batthyány Lajos felesége, Zichy Antónia grófnő.
1896-ban Ikerváron kezdték építeni az ország első vízerőművét, amely 1900-tól napjainkig termel áramot. Érdekesség, hogy Ikervár volt az első villamosított falu Magyarországon, mintegy 50 évvel megelőzve korát. Gróf Batthyány Lajos 1831-től élt Ikerváron. 1848. június 23-án Ikervár lakossága Sárvár mezővárossal karöltve országgyűlési képviselővé választotta. Ikervár ékessége gróf Batthyány Lajos szobra, - Bory Jenő alkotása, sokáig Magyarország egyetlen egész alakos Batthyány szobra – melyet közadakozásból állíttatott Ikervár lakossága. Az emlékművet 1913. október 12-én leplezték le.
2010-ben kezdődött a szélfarm létesítése a település területén, amelynek keretében közel 17 db torony felállítását tervezik.
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 1795 | 1787 | 1780 | 1743 | 1632 | 1598 | 1614 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 81,7%-a magyarnak, 0,8% németnek, 0,3% románnak mondta magát (18,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 67,7%, református 1,7%, evangélikus 1,1%,, felekezet nélküli 3,4% (25,7% nem nyilatkozott).[11]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
