Remove ads
Rum község Vas vármegyében, a Szombathelyi járásban.
| Rum | |||
 | |||
| A rumi Bezerédj–Széchenyi-kastély | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Vármegye | Vas | ||
| Járás | Szombathelyi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Beni Ferenc (független)[1] | ||
| Irányítószám | 9766 | ||
| Körzethívószám | 94 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1204 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 71,04 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 16,85 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 07′ 49″, k. h. 16° 50′ 40″ | |||
 Rum
Pozíció Vas vármegye térképén
| |||
| Rum weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Rum témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
.svg)
Remove ads
A Rába bal partján fekszik, Szombathelytől 20 kilométerre délkeletre. A szomszéd települések: észak felől Meggyeskovácsi, kelet felől Kám, dél felől Alsóújlak, délnyugat felől Püspökmolnári és Zsennye, nyugat felől Rábatöttös, északnyugat felől pedig Csempeszkopács. Külterületei dél felé több kilométerre elnyúlnak a központjától, így abban az irányban határos még Vasvárral is.
Megközelítése
A településen végighúzódik, nagyjából délkelet-északnyugati irányban a 87-es főút, így az a legfontosabb közúti elérési útvonala. Körmend térségével és Sárvárral a 8701-es, a tőle nyugatra fekvő kisebb településekkel a 8702-es út köti össze.
Az ország távolabbi részei felől a legegyszerűbben a 8-as főúton közelíthető meg, amelyről Kámnál kell letérni a 87-es főútra; ezen 5 kilométer után érhető el.
Vasútvonal ma nem érinti, de 1894 és 1974 között itt volt a végállomása a Szombathely–Rum-vasútvonalnak. Ennek nyomvonalán, a megszüntetését követően kerékpárút épült.
Érdekesség, hogy a települést érintette volna az 1847-ben tervezett Sopron-Kőszeg-Szombathely-Rum-Zalaszentgrót-Nagykanizsa vasútvonal.[3]
Remove ads
Neve a német Ruhm személynévből ered, vagy a Rummy családnévből.
Már a római korban fontos átkelőhely volt a Rábán, itt haladt át a Sabariát Sopianaeval összekötő útvonal. Az út Rábán átvezető hídjának és a hidat őrző katonák őrhelyének maradványait feltárták. Az egykori római fahíd tartócölöpei alacsony vízállásnál a gertháti részen ma is láthatók a folyó medrében. Ugyancsak ismert az őrhelyhez tartozó temető helye is.
1246-ban a vasvári káptalan oklevelében terra Rum néven említik először. 1260-ban már terra castri Rwm alakban szerepel, mely a Rába átkelőhelyét őrző erődítményre utal. A Rába hídján hídvámot szedtek. 1277-ben Németújvár ura hívét, Duruzlaus mestert megerősítette rumi birtokában. Az oklevélből kiderül, hogy ekkor Rumban egy torony is állt. 1323-ban Károly Róbert oklevele említi Rumot adománylevelében. 1342-ben egy a birtokokat felosztó oklevélben a rumi birtokrészen említik a birtokos Duruzlau fiainak kúriáját.
1350-ben I. Lajos király Budán kelt adománylevelében Rumot a Rábán átvezető híddal és több településsel együtt kiveszi a Vas vármegyei főispán fennhatósága alól és híveinek Németh Jánosnak és Gergelynek, a Rumy család őseinek, valamint unokatestvéreiknek adományozza. 1415-ban a Rumyak Luxemburgi Zsigmondtól birtokaikra szabad bírói hatalmat kaptak. Rum a középkorban mezőváros volt. 1461-ben feljegyzik, hogy Rumy János Rumy Ferenc özvegyétől a rumi várból értékes tárgyakat, eszközöket és terményt rabolt el.
1532-ben a Bécs ellen vonuló török had a rumi várat is elfoglalta, a települést pedig felégette. A pápai tizedjegyzék szerint 1565-ben Rumban 41 adózó közül 16 jobbágy és 15 zsellér volt. 1591-ben az adózók száma már csak 15. 1623-ban 25 jobbágyot írtak össze a faluban. Rum várát 1581-ben és 1591-ben is említik. 1663-ban a török a Rába vonaláig nyomult be az országba, ekkor az erősség jelentősége is megnőtt. A nemesi sereg több alkalommal Rum körzetében gyülekezett. 1720-ban 23 jobbágy és 4 zsellér élt a faluban. 1758-ban 365, 1786-ban 386 fő volt a lakosság száma. 1828-ban Rum összlakossága 443 fő volt, akik 49 házban laktak.
Vályi András szerint „RUM. Elegyes magy. falu Vas Várm. földes Ura Rumi Uraság, a’ kinek kastéllyával ékes, lakosai katolikusok, fekszik Hidvéghez mintegy mértföldnyire, ’s révje is vagyon; határja síkos, földgye termékeny, réttye elég van, és jó neműek; fája, legelője, erdeje is vagyon, piatza Kőszegen, és Szombathelyen.”[4]
Fényes Elek szerint "Rum, magyar m.-város, Vas vgyében, a Rába mellett, ut. p. Szombathely 2 1/2 óra, 520 kath. lak., par. templommal, kövér rétekkel. F. u. a Rumy nemzetség."[5]
Vas vármegye 1898-ban kiadott monográfiájában „Rum, régi rábamenti magyar község, a szombathely-rumi vasútvonal végpontja. Házainak száma 95, lakosaié 932. Vallásuk r. kath., ág. ev. és ev. ref. Vasúti állomás és posta helyben van, távírója Molnári. A körjegyzőség és körorvos székhelye. E községet a Rumy -család törzse 1292-ben kapta donáczióban III. Andrástól. Itt volt a Rumy család ősi várkastélya, melynek egy kis része – de ez is teljesen átalakítva – még fennáll és pedig az a rész, a melyben a tömlöczök voltak. Az elpusztult vár romjait a vízépítkezésnél használták fel. A Rumy-család földesúri jogai a XIII. századtól egész a jelen századig terjedtek. Plébániája már a XIII. században volt. Románstílű, régi templomát teljesen átalakították. Ilyen modorban épült a község határában levő Cziczelle-kápolna is, melynek harangja a XVI. századból való. Jelenlegi kegyura gróf Széchenyi Imre. Bejczy Sándor földbirtokosnak itt csinos úrilaka van.”[6]
1857-ben 68 házában 645 lakosa volt. 1869-ben egy hatalmas tűzvészben szinte az egész falu leégett. 1894-ben megindult a Szombathelyről jövő vasúti forgalom, mely növelte a település jelentőségét, végül 1974-ben mégis megszűnt.
1910-ben 1315 lakosa volt a községnek.
Remove ads
Polgármesterei
- 1990–1994: Németh László (független)[7]
- 1994–1998: Németh László (független)[8]
- 1998–2002: Németh László Ferenc (független)[9]
- 2002–2006: Németh László Ferenc (független)[10]
- 2006–2010: Németh László Ferenc (független)[11]
- 2010–2014: Németh László Ferenc (független)[12]
- 2014–2019: Beni Ferenc (független)[13]
- 2019–2024: Beni Ferenc (független)[14]
- 2024– : Beni Ferenc (független)[1]
A település népességének változása:
A népesség alakulása 2013 és 2024 között
| Lakosok száma | 1166 | 1202 | 1206 | 1197 | 1206 | 1234 | 1253 | 1171 | 1181 | 1204 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2016 | 2017 | 2018 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
Adatok: Wikidata
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 78,8%-a magyarnak, 1,3% németnek, 0,3% románnak mondta magát (21% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 68,3%, evangélikus 0,8%, református 0,9%, görögkatolikus 0,2%, felekezet nélküli 3,6% (26,2% nem nyilatkozott).[15]
2022-ben a lakosság 90,4%-a vallotta magát magyarnak, 1,5% németnek, 0,8% románnak, 0,3% cigánynak, 0,2% szerbnek, 0,2% horvátnak, 0,1-0,1% örménynek, bolgárnak és ukránnak, 2,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 55,3% volt római katolikus, 1,9% református, 0,9% evangélikus, 0,4% görög katolikus, 0,1% izraelita, 0,7% egyéb keresztény, 1% egyéb katolikus, 6% felekezeten kívüli (33,8% nem válaszolt).[16]
Remove ads
- Szent László királynak szentelt római katolikus temploma 14. századi gótikus, később barokkizálva.
- Határában áll a Bezerédj család kastélya, a Bezerédy-kiskastély helyén a középkorban őrtorony állott, ma nevelőotthon.
- Széchenyi-kastély
1894-1974 között vasút vezetett Szombathelyről Rumba; a hajdani pálya mentén ma kerékpárút vezet. 1909-ben tervezték a vasutat Bérbaltavár, Türje irányába Balatonszentgyörgyig meghosszabbítani. A 87-es úton a körforgalomnál van egy a vasútnak épített emlékmű. Ma a tömegközlekedést autóbusz bonyolítja le. Közvetlen buszjárat van Budapestre, Szombathely-Sopron irányába, Sárvárra és a Balaton felé Keszthelyre és Tapolcára.[17]
A népesség hagyományos foglalkozása a mezőgazdaság. A szocializmus időszakában a földművesek a termelőszövetkezet keretében dolgoztak. 1990 óta az utódtársaság kereskedelemmel és szolgáltatásokkal is foglalkozik, valamint egy kavicsbányát is üzemeltet.
1970 óta sok nyaralót építettek. Egyesek falusi turizmussal, szállásadással foglalkoznak. Van a környéken lovasiskola és horgászási lehetőség. Manapság németek és osztrákok is áttelepülnek az olcsóbb régióba, ahol sokan beszélnek németül.
- Itt született 1797. január 12-én Lencsés Antal tanár, lapszerkesztő, mezőgazdasági szakíró.
- Itt született 1881. augusztus 19-én Rumi Rajki István szobrászművész
- Itt született 1903. november 27-én Fürst Sándor kommunista politikus
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
Remove ads