aragóniai király From Wikipedia, the free encyclopedia
Nagy János (spanyolul: Juan el Gran, ismert másik ragadványnevén: Hitetlen János, Juan el Sense Fe; Medina del Campo, Kasztília, 1398. június 29. – Barcelona, Aragónia, 1479. január 19.), házassága révén Navarra királya 1425 szeptemberétől, továbbá fivére örököseként Aragónia és Valencia királya (II. János néven), valamint Szicília királya (I. János néven) 1458 júniusától 1479 januárjában bekövetkezett haláláig.
| Nagy János | |
.jpg) | |
| Arany dukát János király képmásával | |
| Aragónia királya | |
| II. János | |
| Uralkodási ideje | |
| 1458. június 27. – 1479. január 19. | |
| Örököse | Károly |
| Elődje | V. Alfonz |
| Utódja | II. Ferdinánd |
| Szicília királya | |
| I. János | |
| Uralkodási ideje | |
| 1458. június 27. – 1479. január 19. | |
| Elődje | I. Alfonz |
| Utódja | II. Ferdinánd |
| Navarra királya | |
| II. János | |
| Uralkodási ideje | |
| 1425. szeptember 8. – 1479. január 19. | |
| Koronázása | Pamplona 1429. május 15. |
| Elődje | III. Károly |
| Utódja | Eleonóra |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Trastámara |
| Született | 1398. június 29.[1] Medina del Campo, Kasztília |
| Elhunyt | 1479. január 19. (80 évesen) Barcelona, Aragónia |
| Nyughelye | Poblet-kolostor 1479. február 11. |
| Édesapja | I. Ferdinánd aragóniai király |
| Édesanyja | Kasztíliai Eleonóra Urraca |
| Házastársa | Navarrai Blanka (1420–1441) Juana Enríquez (1447–) |
| Gyermekei | Károly, Viana hercege II. Blanka navarrai királynő Eleonóra navarrai királynő II. Ferdinánd aragóniai király Johanna nápolyi királyné |
| Vallás | nyugati keresztény |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy János témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Születésekor nem sok esély volt rá, hogy valaha is uralkodóvá válik, mivel apja a kasztíliai király, I. János másodszülött fia volt, emellett János maga is szülei, Kasztíliai Ferdinánd és Eleonóra Urraca második fiaként látta meg a napvilágot. Apja 1412-ben nyerte el gyermektelen nagybátya után az Aragóniai Királyság trónját. 1420-ban János feleségül vette Navarrai Blankát, a navarri trón örökösnőjét, akivel 1425-ben az ország uralkodóivá váltak. Fivére, Nagylelkű Alfonz törvényes fiúörökös hiányában Jánosra hagyta trónját, így 1458-ban elfoglalhatta Aragónia és Szicília királyságait is.
Legfőbb ambícióját, hogy megszerezze a Kasztíliai Királyságot már nem sikerült elérnie, ugyanakkor megélte fia, Aragóniai Ferdinánd házasságát Kasztíliai Izabellával, akik később a „Katolikus királyok” néven lettek ismeretesek, mint a mai egységes Spanyolország megteremtői.
Kasztíliai infánsként látta meg a napvilágot, de a kasztíliai trón elnyerésére nagyon kis esélye volt, hiszen apja csak a másodszülött herceg volt Kasztíliában, és ő is apja másodszülött gyermeke volt. Ennek ellenére egész életét a kasztíliai királyi cím megszerzésének a vágya hajtotta, amely sosem teljesedett be számára, de fia, II. Ferdinánd aragóniai király még az ő életében mint I. Izabella kasztíliai királynő férje 1475-ben a Cortestől elnyerte a kasztíliai királyi címet. Gyermekként arra is csak csekély esélye lehetett, hogy valaha király lehet belőle, de első házassága révén, melyet Blanka navarrai trónörökössel kötött 1420-ban, felesége trónra léptekor ő is elnyerte a királyi címet. Apja, I. Ferdinánd aragóniai király 1412-ben megnyerte az aragón örökösödési háborút, és ezzel ő is aragón infáns lett. Anyja Kasztíliai Eleonóra, Alburquerque grófnője volt.
Apja 1414-ben, aragón királlyá koronázásakor a Peñafiel grófja címet adományozza neki. 1415. január 4-én eljegyezték a nála 25 évvel idősebb II. Johanna nápolyi királynővel, majd apja kinevezte a Szicíliai Királyság kormányzójává (alkirályává), és 1415. április 15-én Palermóban át is vette a hivatalát.[2] Ekkor ismerkedett meg jövendőbelijével, a nála 11 évvel idősebb Navarrai Blankával, Szicília özvegy királynéjával, aki addig a régensi teendőket látta el a szigetországban. A nápolyi királynővel, II. Johannával való eljegyzése hamarosan felbomlott, és a nővére gyermektelen halálával navarrai trónörökössé előlépett Blankával jegyezték el. 1420. június 18-án Pamplonában megtartották az esküvőt, és így ő is a királyi cím várományosa lett. 1421. május 29-én megszületik a trónörökös pár fia, Károly herceg, aki nagyapjától, III. Károly navarrai királytól a Viana hercege címet kapja, és a navarrai trónöröklési rendben a második helyre kerül, háttérbe szorítva apját, aki csak felesége életében jogosult a királyi címre apósa végrendelete szerint.
1425. szeptember 8-án meghalt III. Károly navarrai király, és trónra lépett lánya, I. Blanka, így János is Navarra királya lesz felesége jogán II. János néven. Számára a navarrai királyi cím csak egy ugródeszkát és pénzügyi forrást jelent a kasztíliai királyi cím elnyeréséhez, mely küzdelemben mind unokatestvére és sógora, II. János kasztíliai király, mind pedig öccse, Henrik, Villena hercege, aki a kasztíliai király egyik nővérét vette feleségül, az útjában állt. 1429. május 15-én koronázták meg a királyi párt Pamplonában navarrai királlyá.[1]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
