II. Blanka navarrai királynő

II. Blanka (Olite, Navarra, 1424. június 8. – Lescar,^[1] Béarn, 1464. december 2.), spanyolul: Blanca II de Navarra, baszkul: Blanka II.a Nafarroakoa, navarrai és aragón királyi hercegnő, házassága révén Asztúria hercegnéje és kasztíliai trónörökösné, 1461-től Navarra jog szerinti királya. IV. Károly navarrai király húga és I. Eleonóra navarrai királynő nővére.

Ez a szócikk a navarrai királynőről szól. Hasonló címmel lásd még: II. Blanka (egyértelműsítő lap).

Ez a szócikk II. Blanka navarrai királynőről szól. Hasonló címmel lásd még: Blanka navarrai királynő (egyértelműsítő lap).

Ez a szócikk I. Blanka navarrai királynő és II. János iure uxoris navarrai király lányáról szól. Hasonló címmel lásd még: Navarrai Blanka (egyértelműsítő lap).

II. Blanka
Aragóniai Blanka
Navarrai Királyság jog szerinti királya
Blanca II/Blanka II.a
Uralkodási ideje
1461. szeptember 23. – 1464. december 2.
Koronázása	nem koronázták meg
Elődje	IV. Károly
Utódja	I. Eleonóra
Kasztíliai Királyság trónörökösnéje
Blanca de Aragón
Uralkodási ideje
1440. szeptember 15. – 1453. május 11.
Elődje	Aragóniai Eleonóra
Utódja	Habsburg Margit
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Trastámara-ház
Született	1424. június 8. Olite
Elhunyt	1464. december 2. (40 évesen) Lescar, Pau mellett
Nyughelye	Lescari Székesegyház
Édesapja	II. János navarrai és aragón király (1398–1479)
Édesanyja	I. Blanka navarrai királynő (1387–1441)
Testvére(i)	I. Eleonóra navarrai királynő Idősebb Aragóniai Johanna nápolyi királyné II. Ferdinánd IV. Károly navarrai király Alfonso de Aragón y Escobar Aragóniai Márton szicíliai királyi herceg
Házastársa	Henrik, Asztúria hercege, elváltak, (1454-től IV. Henrik néven Kasztília királya) (1425–1474)
Gyermekei	nem születtek
A Wikimédia Commons tartalmaz II. Blanka témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

I. Blanka navarrai királynő és II. János navarrai és aragón király idősebbik lánya. Blanka hercegnőt édesanyja személyesen kísérte el Kasztíliába, ahol elsőfokú unokatestvérének,^[2] a kasztíliai trónörökös, Henriknek, Asztúria hercegének, a későbbi IV. Henrik királynak a felesége lett 1440. szeptember 15-én Valladolidban. I. Blanka királynő ekkor az édesanyja, Eleonóra kasztíliai infánső hazájában maradt Blanka hercegnő házasságkötése után is, és kisebb körutazást tett az országban, és itt érte a halál Santa María la Real de Nieva városában a Nuestra Señora de la Soterraña kolostorában 1441. április 1-jén.

Blanka hercegnő házassága gyermektelen maradt, és éppen ennek okán semmisítették meg a házasságukat Henrik asztúriai herceggel 1453. május 11-én, és Blanka hercegnőt hazaküldték 1453 novemberében. Férje a következő évben, az apjának, II. János kasztíliai királynak a halála után 1454. július 22-én IV. Henrik néven foglalta el a kasztíliai trónt, de nagybátyja és egykori apósa, Blanka apja, II. János navarrai király kihasználta lánya szégyenét. Ugyan ebben a korban a nőt hibáztatták a gyermektelenségért, de a navarrai király a férjet tekintette felelősnek, hogy nem születtek gyermekek, hiszen nyilvánvalóvá vált, hogy a házasságot nem hálták el, melyet János király Henrik impotenciájával magyarázott. Emellett felmerült Henrik homoszexualitása is. Blanka azonban a válás ellenére is jó viszonyt ápolt volt férjével, valamint elsőfokú unokatestvérével, és a segítségét kérte az apja elleni küzdelemben, miután Blanka és bátyja, Károly vitatták apjuk trónigényét. Ugyanis az őket illette anyjuk, Blanka királynő jogán. Húguk, Eleonóra infánsnő viszont apjuk mellé állt. Károly halála után önmagát tekintette jogos királynőnek 1461. szeptember 23-tól, de húga fogságba vetette 1462-ben, és a férje, IV. Gaston foix-i gróf uralma alatt álló Béarnban raboskodott, előbb Orthez,^[3] majd Lescar várában. 1464. december 2-án állítólag húga, Eleonóra parancsára megmérgezték. Miután válása után nem ment többé férjhez, és gyermekei nem születtek, így Eleonóra örökölte a jogait, aki 1479-ben rövid időre ténylegesen Navarra királya lett apjuk halála után.

Ősei

Jegyzetek

1. L. Anthony (1931: 9).
2. Blanka navarrai hercegnő apja, II. János és Henrik asztúriai herceg anyja, Mária aragón hercegnő (1396–1445) testvérek voltak.
3. Orthez occitánul: Ortès.

Irodalom

• Anthony, Raoul: Identification et Étude des Ossements des Rois de Navarre inhumés dans la Cathédrale de Lescar, Masson, Párizs, 1931. URL: Lásd Külső hivatkozások
• Schwennicke, Detlev: Die Könige von Aragón 1412–1555 a. d. H. Trastamara des Stammes Burgund-Ivrea, 1412–1458 und 1468–1555 Könige von Sizilien, 1428–1458 und 1502–1555 Könige von Neapel, 1474–1555 Könige von Kastilien und León, 1492–1555 Könige von Granada, Reyes de las Islas y Tierras Firme del Mar Océano etc., In: Detlev Schwennicke (szerk.): Europäischen Stammtafeln, Stammtafeln zur Geschichte der Europäischen Staaten, Neue Folge, Band II, Die außerdeutschen Staaten, Die regierenden Häuser der übrigen Staaten Europas, Tafel 66., Verlag von J. A. Stargardt, Marburg/Berlin, 1984.

További információk

• Genealogie-Mittelalter/Navarra/Blanka Thronerbin von Navarra – 2014. április 22.
• Genealogía de los Reyes de Navarra – 2014. április 22.
• FMG/Aragon Kings Genealogy – 2014. április 22.
• Euweb/Ivrea/Aragon Kings genealogy Archiválva 2021. február 11-i dátummal a Wayback Machine-ben – 2014. április 22.
• R. Anthony: Identification et Étude des Ossements des Rois de Navarre inhumés dans la Cathédrale de Lescar – 2014. április 22.

Előző Aragóniai Eleonóra

Asztúria hercegnéje 1440 – 1453

Következő Habsburg Margit

Előző uralkodó: IV. Károly

Navarra uralkodója 1461 – 1464 (de iure)

Következő uralkodó: I. Eleonóra