From Wikipedia, the free encyclopedia
I. Nagy Arnulf (kb. 885 – 965. március 27.) Flandria harmadik grófja volt. Szülei II. Balduin gróf és felesége, Ælfthryth, Alfréd wessexi király lánya. Nevét a flamand grófi család egyik távoli rokonáról, Metz-i Szent Arnulfról kapta, hogy ezzel is hangsúlyozzák a család kapcsolatát a Karoling-dinasztiával.
| I. Arnulf flamand gróf | |
| Flamand gróf | |
 | |
| Ragadványneve | Nagy Arnulf |
| Flamand grófság | |
| I. Arnulf | |
| Uralkodási ideje | |
| 918 – 965, 958 és 962 között fia, III. Balduin társuralkodó | |
| Elődje | II. Balduin flamand gróf |
| Utódja | II. Arnulf flamand gróf |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Flandria-ház |
| Született | kb. 885 |
| Elhunyt | 965. március 27. (kb. 80 évesen) |
| Nyughelye | Gent, Saint-Pierre de Gand apátság |
| Édesapja | II. Balduin flamand gróf |
| Édesanyja | Ælfthryth v. Ælfþryð, Elftrude, wessexi hercegnő |
| Testvére(i) | Adelolf, Count of Boulogne |
| Házastársa | Adele de Vermandois |
| Gyermekei | Balduin Liutgarde Egbert |
| Forrás: Charles Cawley: Medieval Lands | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz I. Arnulf flamand gróf témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Arnulf uralma alatt jelentősen kiterjesztette a flamand grófság határait, és részben vagy egészben ellenőrzése alá vonta Artois, Ponthieu, Amiens, és Ostravent grófságokat. A terjeszkedéshez ügyesen használta ki III. (Együgyű) Károly és a trónkövetelő, I. Róbert közötti konfliktus, illetve később IV. Lajos francia király és nemesurai közötti belharcokat.
Arnulf idejére a viking veszély elmúlt Flandria felől, elsősorban a 891-es Dijle-i menti csatának köszönhetően, és figyelmét a gazdaság felvirágoztatására, illetve a grófság kormányzásának reformjára összpontosíthatta.
Születésének pontos ideje és helye nem ismert, de általában 890-re teszik (apja kb. 25 éves volt ekkor).
Arnulf apja, II. Balduin 918-as halála után örökölte meg a Flandria grófja címet.[1] Számos oklevele és törvénye fennmaradt, ahol elődeivel ellentétben a "Flandria márkija" címet használja, bár francia források időnként mint herceget ("princeps") említik.[2] A márki cím a 10. szd-ra már elvesztette korábbi jelentését (vagyis a határ védelmével megbízott gróf, őrgróf) és leginkább a király kegyelmének kifejezésére szolgáló, nem örökölhető cím lett. Ennek megfelelően jellemezte Lothár király mint "királyságunk legnemesebb márkiját: "regni nostri marchio nobilissimus".[3]
Adalelm, Artios grófja 932-ben Noyon mellett meghalt[4] és Arnulf ekkor szerezte meg magának Artois grófságát.[5][6][7] Bátyja, Adalolf 933-as halála után örökölte annak címeit is, így Boulogne és Ternois grófja, valamint a Saint-Bertin apátság világi apátja lett.[8] Ezen felül Arnulf nevét megörökítették egy 941. július 8-án kelt oklevélben, mint a genti Saint-Pierre de Gand apátság világi apátját, amely poszton a későbbi I. Róbert frank királyt követte, feltehetően 923-tól.[9] Arnulf reformjainak köszönhetően az apáti tisztséget 941-től Brogne-i Gerárd kapta meg a Saint-Pierre de Gand apátságban,[10] illetve a Saint-Bertin apátságban 945-től.[11]
962. január 1-jén Arnulf fia és 958-tól társuralkodója, III. Balduin meghalt.[12] Halála után a grófi cím örököse a csecsemő Arnulf, Balduin fia lett. Ugyanebben az évben IV. Lajos fia, Lothár francia király közbenjárására Arnulf kibékült unokaöccsével, akit szintén Arnulfnak hívtak és kinek (ismeretlen) bátyját Arnulf gróf meggyilkoltatta.[13] Feltételezhető, hogy ez az unokaöccs a gróf bátyjának, Adalolfnak a fia volt, és a kibékülés következtében a fiatalabb Arnulf hozzájutott jogos örökségéhez,[14] amit bátyja 933-as halálát követően Arnulf gróf elbitorolt. A kiegyezés következtében Arnulf elvesztette az Artois grófja címet is.
Halála után unokája, Arnulf követte a grófi trónon, egy bizonyos Balduin vagy Balzo régens ( – 973) gyámsága alatt, aki vagy Arnulf bátyjának, Adalolfnak[15] vagy Arnulf nagybátyjának, Raoulnak[16] a törvénytelen fia volt.
A halál időpontját több, egymástól független forrás is március 27-re teszi, de az évet vagy 964-nek vagy 965-nek adják meg.Az Annales Blandinienses 964. március 27-ét adja meg,[17] a Reims-i Szent Donát története megerősíti a március 27-i dátumot évszám nélkül.[18] Az év meghatározása a források ellentmondásossága miatt nem lehetséges: az Annales Blandinienses 964-et ad meg, ami feltűnik az Ann. Elmarenses[19]), az Ann. Formos.,[20] és az Ann. Elnonenses[21] krónikákban is. Azonban egy másik korabeli forrás, a történetíró Flodoard 965-öt említi a gróf halálára.[22] Emellett a fennmaradt oklevelek is egymásnak ellentmondó információkat tartalmaznak. A Thierry és három másik gróf 964. március 28-ára dátumozott adománylevele Arnulfra, mint elhunytra utal,[23] ami alátámasztja az Annales Blandinienses-ben megadott dátumot. Ennek ellentmond két másik, 964-ben kelt oklevél, amelyek szerint Arnulf még életben volt[24]
Halála után a genti Saint-Pierre de Gand apátságban temették el.[25][26]
Amennyiben Hildegarde, II. Dirk holland gróf felesége valóban Arnulf (törvényes vagy törvénytelen) gyermeke volt, akkor szinte biztosan egy korábbi házasságból származott, de a feleség kiléte ismeretlen.
Második házasságát 934-ben kötötte,[27] amikor feleségül vette Adèle-t, II. Heribert vermandois-i gróf lányát.[28]
Arnulf és Adèle de Vermandois házasságából feltehetően három gyermek született:
Mindhárom gyermeket említi egy 953. július 10-ra datált bejegyzés a genti Saint-Pierre de Gand apátság évkönyvéből, amikor már Egbert halott volt,[31] illetve egy lista a Liber Memorialis of Remiremont-ban (ld. lent).
Hildegarde életéről fennmaradt egyetlen megbízható adat, hogy 974. október 2-án még életben volt, amikor ő és férje a genti Saint-Pierre de Gand apátságnak adott adományt, a tanúk fiaik, Egbert és Arnulf voltak.[32] Bár Hildegarde halálának éve sem ismert, férje, Dirk biztosan életben volt még 988. április 1-jén, amikor tanúként jegyezte IV. Balduin flamand gróf egyik okiratát,[33] halálát 988-ra adja meg az Annales Egmundani[34]
Hildegarde-ot semmilyen közvetlen bizonyíték nem kapcsolja Arnulf-hoz. Közvetett bizonyíték, hogy fiaikat Arnulfnak (később Hollandia hercege) és Egbertnek (később Trier érseke) nevezték. Arnulf egy elterjedt név volt a Kartolingok között, míg Egbert egy meglehetősen ritka név volt a korabeli Németalföldön, mindkettő közvetve Arnulf flamand gróf családjára utal. Ehhez jön, hogy Dirk (v. Theodericus) gróf neve meglehetősen gyakran feltűnik a genti Saint-Pierre de Gand apátság okirataiban Arnulf uralkodása, illetve unokája, II. Arnulf kiskorúsága alatt.[35]
Hildegarde-t elsősorban kronológiai okokból származtatják Arnulf egy korábbi házasságából. Fia, Egbert 977-ben lett Trèves érseke, amit nem volt lehetséges az apostoli 30 év betöltése előtt, vagyis Egbert valamikor 947-ben vagy korábban született. Mivel Arnulf és Adèle 934-ben kelt egybe, Hildegarde nem születhetett ebből a házasságból.[36] Vagyis ha a közvetett bizonyíték alapján Hildegarde-t elfogadjuk Arnulf lányának, csakis egy korábbi házasságból születhetett.
A Liber Memorialis of Remiremont a 24. fólión a következő neveket tartalmazza: "Arnulfus, Balduinus, Adela, Leudgart, Hildigart, Ecbert"[37] Bár ehhez hasonló listák általában nem utalnak semmilyen közvetlen rokonságra, de az első négy név Arnulf és fia, Balduin, felesége Adèle és lánya, Liutgard, míg a hatodik név kisebbik fia, Egbert, vagyis a lista erőteljesen utal arra, hogy Hildegarde a grófi család tagja volt.
A Holland Történeti Intézet bejegyzése Hildegarde-ot mint Arnulf és Adèle lányát tünteti fel, születési évére 936/937-t, halálának 975/980-at ad meg.[38] Ennek alapján Hildegarde 12 éves volt, amikor 948 vagy 949-ben férjhez adták, és röviddel azután megszületett két fia, ami a kor normáihoz képest is korai, de nem elképzelhetetlen.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
