![cover image](https://wikiwandv2-19431.kxcdn.com/_next/image?url=https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/06/Chinese_President_Xi_May_2024.jpg/640px-Chinese_President_Xi_May_2024.jpg&w=640&q=50)
Hszi Csin-ping
a Kínai Népköztársaság elnöke / From Wikipedia, the free encyclopedia
Hszi Csin-ping (Xi Jinping) (kínaiul: 习近平, pinjin, hangsúlyjelekkel: Xí Jìnpíng;[2] Senhszi (Shaanxi) tartomány, Fuping vagy Peking,[3] 1953. június 15. –) kínai politikus, a Kínai Népköztársaság (KNK) elnöke. 2012. november 15. óta a Kínai Kommunista Párt (KKP) főtitkára, a Központi Bizottság (KB) Politikai Bizottsága Állandó Bizottságának, az ország de facto legfelső hatalmi grémiumának a tagja, valamint a KKP Központi Katonai Bizottságának az elnöke.[4] A KNK ötödik vezetői generációjának a vezetője. 2010 óta számított az ország kijelölt következő vezetőjének.[5] 2008. március 15. óta a Kínai Népköztársaság alelnöke volt.[6]
![]() | Ebben a szócikkben a mandarin nyelvű szavak pinjin és magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani. |
Hszi Csin-ping (Xi Jinping) | |
![]() | |
Hszi Csin-ping (Xi Jinping) 2024-ben | |
A Kínai Kommunista Párt főtitkára | |
Hivatalban Hivatalba lépés: 2012. november 15. | |
Előd | Hu Csin-tao |
A Kínai Népköztársaság elnöke | |
Hivatalban Hivatalba lépés: 2013. március 14. | |
Előd | Hu Csin-tao |
A KKP Központi Katonai Bizottság elnöke | |
Hivatalban Hivatalba lépés: 2012. november 15. | |
Született | 1953. június 15. (71 éves)![]() |
Párt | Kínai Kommunista Párt |
Szülei | Qi Xin Xi Zhongxun |
Házastársa | Peng Li-jüan (Peng Liyuan) |
Gyermekei | Hszi Ming-cö |
Foglalkozás |
|
Iskolái |
|
Díjak |
|
![]() | |
Hszi Csin-ping (Xi Jinping) aláírása | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Hszi Csin-ping (Xi Jinping) témájú médiaállományokat. |
A politológusok gyakran diktátorként jellemezik, aki körül személyi kultusz alakult ki.[7][8] 2018-ban eltöröltette az elnöki ciklus korlátait és a Kínai Népi Kongresszus 2023. március 10-én harmadik ciklusra is megerősítette az ország elnöki posztján. Az elnök hivatali ideje addig két ciklusra korlátozódott. Kül- és belpolitikáját az uralma alatt a kínai lakosság fokozott állami digitális megfigyelése, a cenzúra, a kínai ujgurok üldöztetése és átnevelése, a hongkongi tiltakozások 2019-es leverése, a Tajvan függetlenségéhez való agresszív hozzáállás, továbbá az Ukrajna elleni 2022-es orosz invázió nyomán Kína és Oroszország megerősödött kapcsolata jellemzi.