Hollósy Simon

Gertenyesi Hollósy Simon (Máramarossziget, 1857. február 2. – Técső, 1918. május 8.) örmény születésű magyar festő, iskolaalapító. Születési neve: Korbuly.

Hollósy Simon
Hollósy Simon önarcképe, olaj-vászon, 1916
Született	1857. február 2.[1][2][3][4][5] Máramarossziget
Elhunyt	1918. május 8. (61 évesen)[6][7][2][3][4] Técső
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	festőművész
Iskolái	Müncheni Képzőművészeti Akadémia
Halál oka	vesegyulladás
A Wikimédia Commons tartalmaz Hollósy Simon témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A naturalizmus, a realizmus, majd útban a plein air felé egyik legkiválóbb magyar képviselője a 19-20. század fordulóján. Iskolateremtő festőmester Münchenben, Nagybányán és Técsőn. A nagybányai művésztelep alapító tagja.

Családja, iskolái

Az erdélyi örmény Hollósy (Korbuly) család leszármazottja.^{[8] [9]} Apja id. Hollósy Simon (1810–1879) kereskedő volt, aki 1848 után változtatta Korbulyról Hollósyra a nevét.^[10] Hollósy Kornélia rokona. Budapesten a Mintarajziskolában, majd Münchenben Gabl és O. Seitz mellett tanult,

Élete, munkássága

1885-ben tűnt fel Tengerihántás c. képével. Iskolateremtő festő lett, a müncheni akadémikus stílussal szemben 1886-ban megalapította müncheni magániskoláját, amely hamarosan híres lett, köréje csoportosultak az újat akaró fiatal festők.

1894-ben egy fél éven keresztül Csontváry Kosztka Tivadar is nála tanulta a festőművészetet. Rudnay Gyula is tanítványa volt mind Münchenben, mind Nagybányán.

1896-ban Hollósy Ferenczy Károllyal, Réti Istvánnal, Thorma Jánossal, Iványi-Grünwald Bélával megalapította a nagybányai művésztelepet, s a továbbiakban a nyarakat ott töltötte müncheni iskolájával.

Tanítói működése felemésztette ereje javát, a müncheni, a nagybányai iskolában is ő volt a mester. Nagybányát 1902-ben hagyta ott, az ottani érzékeny művészlelkekkel nézeteltérése támadt, ő maga is érzékeny, nehéz természetű művész volt. 1903-tól nyaranként nem Nagybányára, hanem Fonyódra, Vajdahunyadra, majd rövid megszakításokkal Técsőre vitte müncheni iskolájának növendékeit.

Relatíve kevés saját alkotása van, életképeket festett parasztokról, cigányokról, katonákról, ihlette a megművelt föld, a hazai táj és hazánk nagy történelmi eseményei. Hollósy nagybányai tevékenysége és a nagybányai művésztelep zárt fellépése nagyban hozzájárult a müncheni naturalista és a párizsi plein air stíluson belül és ahhoz képest egy bensőségesebb, lírai, tájhoz kötött realisztikus művészeti stílus kialakításához és annak elfogadtatásához a budapesti közönség körében.

1902 után főleg Münchenben és Técsőn tanított és festett, végül már csak Técsőn, itt érte a halál 1918-ban. Szülővárosában, a máramarosszigeti katolikus temetőben helyezték örök nyugalomra.

Galéria

• 
  Hollósy Simon: Tavaszi hangulat (Tisza partja), 1912
• 
  Hollósy Simon: Aratás után, 1908
• 
  Hollósy Simon: Szénaboglyák, 1912
• 
  Hollósy Simon: Tengerihántás, 1885
• 
  Zrínyi kirohanása 1896

Források

Emléktáblája Budán, a róla elnevezett utcában

• Hollósy Simon Irodalmi Múzeum, Névtér (Hozzáférés: 2015. október 24.)
• Művészeti lexikon. 1. köt. Szerk.: Éber László. Budapest : Győző Andor, 1926, 341. o.
• Művészeti lexikon. Főszerk. Zádor Anna és Genthon István. 2. köt. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1966, 413-414. o.

Jegyzetek

1. RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2017. augusztus 23.)
2. Simon Hollosy (angol nyelven). Oxford University Press, 2006
3. Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
4. BnF-források (francia nyelven)
5. Le Delarge (francia nyelven). Gründ, 2001
6. Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Холлоши Шимон, 2015. szeptember 28.
7. Simon Hollósy (holland nyelven)
8. Hollósy család
9. Gudenus János József, Örmény eredetű magyar nemesi családok genealógiája Budapest, 2000.
10. Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.

További információk

• Schreck László: Hollósy Simon. Bányavidéki Fáklya, 1976. augusztus 6.
• Képzőművészet Magyarországon
• A nagybányai művésztelep története
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János
• Magyar művészeti kislexikon. Főszerk. Körber Ágnes. Bp., Enciklopédia Kiadó, 2002
• Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967–69
• Magyar festők és grafikusok adattára. A kutató-, föltáró- s gyűjtőmunkát végezte Seregélyi György. Szeged, 1988, Szegedi ny.
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993–
• Murádin Jenő: Nagybánya. A festőtelep művészei. Miskolc, Szerző, 1994
• Molnár Dénes: Erdélyi műtár. Képzőművészek, iparművészek, műépítészek, művészettörténészek, fotóművészek, műgyűjtők adattára. Déva, Corvina Kiadó, 2002
• Gudenus János József: Örmény eredetű magyar nemesi családok genealógiája. Bp., Szerző, 2000
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996–
• Tolnai új világlexikona. Bp., Tolnai, 1926–1933
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub
• Fancsali János: Hollósy Simon - a muzsikus. In: Magyarörmény zenei breviárium. Magyar-Örmény Könyvtár 10. Budaörs, 2003. 37-40. ISBN 963 212 329 8

Kapcsolódó szócikkek

• Máramarossziget magyar irodalmi élete

• Művészetportál
• Erdély-portál