Magyarország második legmagasabb hegycsúcsa From Wikipedia, the free encyclopedia
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
A Hidas-bérc Magyarország második legmagasabb hegycsúcsa,[1][2] a Mátrában található, tengerszint feletti magassága az egyes forrásokban más és más: 971,[3] 972,[1] 972,8[2] vagy kb. 980 m.[4] Mátraházától keletre, Kékestetőtől dél-délkeleti irányba tartó piros jelzésű turistaút közvetlenül a csúcs mellett halad el.[3]
| Hidas-bérc | |
| Ország | Magyarország |
| Hegység | Mátra |
| Elhelyezkedése | |
 Hidas-bérc
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 47° 51′ 36″, k. h. 20° 00′ 48″ | |
 | |
A Hidas-bérc nyugati nyúlványának végén előbukkanó sziklacsoport a Pezső-kő,[3][m 1] ami geomorfológiai szempontból krioplanációs sziklatorony,[5] tengerszint feletti magassága 952,8 m.[2] 2017 nyarán a Pezső-kő tetején még látszott egy korábbi építmény alapja és az egykori építménybe vezető lépcső maradványa; illetve a Pezső-kőtől a Hidas-bérc irányában kikövezett út, egy másik lépcsősor és a lépcsősor melletti sziklán egy egykori jelzés nyoma is megfigyelhető volt.[6] Korábban a Pezső-kő környékén sífutóversenyeket rendeztek.[7][8] A Pezső-kő több alkalommal említésre kerül Vekerdy Tamás Klári emlékei című irodalmi alkotásában is.[9] A Pezső-kőtől mintegy 200 méterre északnyugatra található a Pezső-kút nevű forrás.[3]
A Hidas-bérc nyugati oldalánál meredekebb a keleti, itteni három nyúlványa a Hosszú-Vágó-bérc, az Éles-bérc és a Kecske-bérc. Keleti oldalában ered az Ólom-kút nevű forrás, illetve itt kezdődik az először kelet-délkeleti, majd délkeleti irányú Kerékgyártó-völgy, amely végül a markazi Vár-völgybe fut.[3]
A Hidas-bérc északi oldala, a Kékes-lapos lankásan kapcsolódik a Kékeshez, a Peres-vágás nevű déli oldala pedig délkeleten a Négyeshatár nyereg felé, délnyugaton a Vályus-kút melletti vadászkunyhó felé lejt.[3][1][10]
Kőzettanilag a Hidas-bérc felső része – a Kékeshez hasonlóan – főként piroxénandezit anyagú lávakőzetekből és lávabreccsákból épül fel, alsóbb részén azonban már agglomerátum, tufa és tufit is előfordul a lávakőzetek mellett. Ezek a kőzetek a miocén korban lezajlott vulkáni tevékenység eredményeként képződtek.[11]
Földrajzilag a Magas-Mátrához, növényföldrajzi szempontból a montán bükkös övbe tartozik, jellemző növénytársulása a montán bükkös. Növényvilágának része az apróvirágú pimpó (Potentilla micrantha), az erdei Waldstein-pimpó (Waldsteinia geoides), a fürtös bodza (Sambucus racemosa) és a közönséges aranyvessző (Solidago virga-aurea). A Magyarországon védett növények közül megtalálható itt a szálkás pajzsika (Dryopteris carthusiana), az erdei varjúköröm (Phyteuma spicatum), továbbá a mérgező farkasölő sisakvirág (Aconitum vulparia) és farkasboroszlán (Daphne mezereum). A Pezső-kőn is él közönséges aranyvessző, továbbá fellelhető a védett havasalji rózsa (Rosa pendulina) is. A Pezső-kőtől délnyugatra található forrásláp növénye a szárnyas görvélyfű (Scrophularia umbrosa). A Pezső-kút közelében a szintén védett közönséges tölgyespáfrány (Gymnocarpium dryopteris) fordul elő.[12]
1980-ban Kiszelyné Vámosi Anna az alábbi zuzmótaxonokat írta le a Hidas-bércről: Parmelia scorte var. pastillifera, Crocynia membranacea, Lecidea microsporella, Lecidea parasemea (syn. L. euphorea = L. olivacea = L. dolosa), Lecidea scalaris (syn. L. ostreata, Psora ostreata), Lecidea soredizodes (syn. L. albuginosa), Cladonia degenerans f. dilacerata. A Pezső-kő területén a Lecidea lucida fajt azonosította.[13]
A Hidas-bérc környéke a foltos szalamandra egyik magyarországi előfordulási helye,[14] és kaszáspókot is megfigyeltek a bérc 850 méteres szintjénél.[15]
