Remove ads
vulkáni termék From Wikipedia, the free encyclopedia
Láva a neve annak a folyékony kőzetolvadéknak, amely egy vulkáni kitörés során a felszínre kerül. A láva tulajdonképpen az illóanyagoktól (gőzök és gázok) megszabadult magma. Kitörés során a hőmérséklete 700-1200 °C között mozog, és noha rendkívül viszkózus, nagy távolságokra eljut lávafolyások formájában. A megszilárdult lávából keletkező kőzeteket vulkáni kőzeteknek (vagy vulkanitok) nevezik vagy effuzív (kiömlési) kőzeteknek, vagy – miután a vulkáni működés sokszor heves kitöréssel jár együtt – eruptív kőzeteknek nevezik.
A láva összetétele a magmáéhoz hasonló, azzal a különbséggel, hogy a magmában lévő illóanyagok a felfelé tartó mozgás során korán elillannak.
A lávák a magmához hasonlóan, a következőképpen osztályozhatók:
A lávafolyás vagy lávaömlés az a folyamat, melynek során az illóanyagoktól megszabadult magma, azaz a láva a felszínre kerül. Napjainkban a lávaömlések – az óceánközépi hátságok hasadékvölgyeit leszámítva – elsősorban a Hawaii-szigeteken, Izlandon és az Etnán gyakoriak. Az történelem során feljegyzett legnagyobb lávaömlés 1783-ban következett be, amikor az izlandi Laki több mint 14 km³ bazaltot öntött ki mintegy 40 km távolságba. A földtörténet során azonban jóval nagyobb kitörésekre is akadt példa: a Columbia folyóról elnevezett, középső miocén bazaltvidéken a Roza nevű lávaömlés-sorozat mindössze egy hét alatt 1500 km³ anyagot produkált. A hasonlóképpen képződött lávamezőket platóbazaltoknak nevezik. Ilyenek például a Dekkán-fennsík (kréta-paleocén határon képződött), Etióp-magasföld (tercierben keletkezett), Közép-Szibéria (kora mezozoikumban képződött) stb.
A központi kitörések (kráteren keresztül) lávafolyásai jóval kisebbek. Az Etna például 1535 óta kevesebb mint 4 km³ lávát adott, és legnagyobb lávaömlése nem haladta meg a 0,5 km³-t.
A láva összetétele alapján megkülönböztethetők:
A karbonátit-láva nátrium, szén és kálium tartalmú anyagú, kisméretű (néhány tíz m hosszú) lávafolyás. Eredetileg fekete anyaga egyéb lávákhoz képest alacsony (kb. 580 °C) hőmérsékleten folyik, miközben oldott szén-dioxid szivárog fel belőle. Esőzés után az anyaga kifehéredik és porlad. Kizárólag a kelet-afrikai Ol Doinyo Lengai vulkánnál ismert jelenség.
A kénláva csak áttételesen nevezhető vulkáni képződménynek: egyes rétegvulkánokon igen nagy mennyiségben, szolfatara-működéssel halmozódik fel. Nagyobb (alulról jövő) felfűtés esetén, amelynek pontosan 113 °C hőmérsékletet kell elérnie, a kén megolvad, és hígan folyós, pahoehoe-felszínű lávafolyásként útnak indul. A hőmérséklet növekedésével a kén egyre hígabban folyós lesz, 160 °C fölött viszont (bár példa rá a természetben nem ismert) viszkozitása ugrásszerűen megnő. A Földön az Andokból, a Naprendszerből például a Jupiter Io nevű holdjáról ismeretes.
Ritkaságszámba megy a Chilében leírt, 20 m vastag magnetitláva, pahoehoe-felszínnel.
A felszínretörő láva önmagában csak ritkán képes pozitív felszínformák létrehozására. Ilyenkor lávakúpokról beszélünk, melynek formáját elsősorban a kiömlő láva sűrűsége határozza meg: minél hígabb a láva, annál laposabb vulkáni kúp keletkezik. Bazaltláva-folyások esetében gyakori jelenség a fröccs-kúp, amelyet a kúp oldalán haladó lávafolyásból felfröccsenő láva alakít ki. A láva leggyakrabban egyéb vulkáni törmelékanyaggal együtt építi fel a vulkáni kúpot.
A lávató ritka jelenség, és olyankor jelentkezik, amikor a kalderát kitölti a folyékony láva, de nem tör ki. A jelenség nem állandó: a láva vagy visszamerül a magmakamrába (ha lecsökken a kamra belső nyomása) vagy pedig utólagos kitörés során lávafolyás formájában elfolyik. Csak néhány vulkán esetében figyelték meg ezt a jelenséget:
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.