patak Miskolcon From Wikipedia, the free encyclopedia
A Hejő patak a Bükk-vidék keleti részén, Miskolctapolca területén ered, és a Sajóval majdnem párhuzamosan folyik délkeleti irányban. Körülbelül 40 kilométer után, Polgár alatt ömlik a Tiszába. A folyóba való betorkolásától egész hosszában, valamennyi mellékvizével együtt horgászható. Területe: 13,2 ha. Alapvízhozamát a tapolcai hideg és langyos karsztforrások adják, völgyben a sokéves átlag csapadékmennyiség 600 milliméter. Halak: ökle, csuka, ponty. Az utóbbi évek folyamán vízhozama jelentősen csökkent. Legnagyobb mellékága a Kulcsár-völgyi-patak (20 km; 70 km2; 0,13 m3/s)
| Hejő | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Országok |  Magyarország |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 44 km |
| Vízhozam | 0,55 m³/s |
| Vízgyűjtő terület | 293 km² |
| Forrás | Miskolctapolca, Bükk-vidék, Magyarország |
| Torkolat | Tisza, Polgár |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A jégkorszaki folyók és patakok által lerakott kavicsüledékes síkságon áthaladó patak nevét korábban hat, a partján épült önálló község viselte. Ma már csak öt (Hejőbába, Hejőkeresztúr, Hejőkürt, Hejőpapi, Hejőszalonta), mert Hejőcsaba Miskolccal egyesülve, önálló közigazgatási egységként megszűnt. Hejőcsabát a Hejő választja el Miskolc Görömböly nevű városrészétől.
Neve elhomályosult szóösszetételből áll, előtagja a „meleg, melegség” jelentésű hő, hejő, hév, utótagja a régi magyar jó, azaz „folyó” szóból keletkezett.[1] Völgyének egykor égeresekkel, forráslápokkal övezett táján már az Árpád-korban is parkerdőt alakítottak ki az itt megtelepült szerzetesek.
Az 1965 és 1990 közti városcímer négy hullámvonalából az egyik a Hejőt jelképezi.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
