svájci származású amerikai katonatiszt From Wikipedia, the free encyclopedia
Heinrich Hartmann Wirz (Zürich, 1823. november 25. – Washington, 1865. november 10.) svájci származású amerikai katonatiszt, aki az amerikai polgárháborúban a konföderációs államok egyik hadifogolytáborát, az Andersonville néven ismertté vált Camp Sumtert irányította. A háború után ő lett az egyetlen déli tiszt, akit háborús bűncselekmény miatt kivégeztek.[1]
| Heinrich Hartmann Wirz | |
 | |
| Született | 1823. november 25. Zürich |
| Elhunyt | 1865. november 10. (41 évesen) Washington |
| Beceneve | Henry Wirz |
| Állampolgársága | |
| Nemzetisége | Amerikai |
| Házastársa | Emilie Oschwald Elizabeth Wolfe |
| Foglalkozása | Katonatiszt |
| Iskolái | Zürichi Egyetem |
| Halál oka | akasztás |
| Sírhelye | Mount Olivet Cemetery |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Heinrich Hartmann Wirz témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Az amerikában Henry Wirzként[2] is ismert férfi Svájcban született. Orvos akart lenni, de apja nyomására kereskedőként tevékenykedett.[3] 1845-ben megházasodott, első felesége Emilie Oschwald volt, akitől később elvált. Két gyermekük született.[3][4] Az 1840-es években börtönben ült, de arról nem maradt fenn forrás, hogy pontosan miért ítélték el.
Amerikába 1849-ben vándorolt ki. A massachusettsi Lawrence-ben dolgozott, majd Kentuckyba költözött, ahol orvossegédként tevékenykedett. Később Cardizban saját praxist nyitott, és feleségül vett egy özvegyet, Elizabeth Wolfe-t. Miután kiderült, hogy orvosi képzettsége nincs, el kellett hagynia a várost. Louisianába, Milikens Bendbe települt, ahol a Marshall-ültetvényen kezelte a beteg és sérült rabszolgákat.[3]
1861 júniusában bevonult a konföderációs hadsereg 4. louisianai gyalogezredébe. Egy évvel később őrmesterként harcolt a Seven Pines-csatában. Súlyosan megsebesült, sérülése soha nem gyógyult be rendesen. 1862. június 12-én századosnak nevezték ki, és John Winder ezredes megbízta egy richmondi hadifogolytábor irányításával, majd egy hónap múlva az alabamai Tuscaloosába vezényelték egy hasonló létesítménybe. Később Jefferson Davis megbízásából csaknem egy éven át Párizsban és Berlinben tárgyalt.[3][4]
Amerikába 1864 februárjában tért vissza, és március 27-én átvette az Andersonville fogolytábor irányítását. A táborban rettentő mostoha körülmények uralkodtak, gyakoriak voltak a kínzások, a sebesülteket, betegeket nem látták el, a katonák éheztek, ezért az ott őrzött uniós foglyok közül 13 ezren meghaltak. Miután William Tecumseh Sherman csapatai felszabadították a tábort, Wirzet bíróság elé állították, amely háborús bűncselekmények miatt halálra ítélte. A parancsnokot Washingtonban akasztották fel.[3]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
