From Wikipedia, the free encyclopedia
Harry Harrison (Stamford, Connecticut, 1925. március 12. – Crowborough, 2012. augusztus 15.) amerikai sci-fi-szerző.
Harry Harrison | |
Harry Harrison 2005 augusztusában | |
Élete | |
Született | 1925. március 12. USA, Stamford, Connecticut |
Elhunyt | 2012. augusztus 15. (87 évesen) Anglia, Crowborough |
Nemzetiség | amerikai |
Házastársa | Joan Merkler Harrison (1930–2002) |
Gyermekei | Moira Harrison, Todd Harrison |
Pályafutása | |
Jellemző műfaj(ok) | regény |
Irodalmi irányzat | sci-fi |
Első műve | Rock Diver (1951) |
Fontosabb művei | A Rozsdamentes Acélpatkány Halálvilág-trilógia Bill, a Galaktika hőse Éden-trilógia |
Kitüntetései |
|
Harry Harrison weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Harry Harrison témájú médiaállományokat. |
A világ számos részén élt már, többek közt Mexikóban, Angliában, Dániában és Olaszországban. Halálát hivatalos weboldalán jelentették be.[1]
Pályáját képregényrajzolóként és íróként kezdte, az 1940-es évek végén. A leghíresebb sorozat, amin ilyen minőségben dolgozott, a Flash Gordon volt.
Először illusztrátorként jelentkezett az SF-magazinokban, majd 1951-ben eladta első elbeszélését is, a „Rock Diver” címűt. Hat évvel később alkotta meg egy novellában James Bolivar diGriz figuráját, aki Rozsdamentes Acélpatkány néven leghíresebb regénysorozatának főhősévé vált. A jelenleg tízkötetes széria alapozta meg Harrison hírnevét, bár első, 1960-as könyve egy másik sorozatot indított útjára, a Halálvilágot. Az évtizedből fontos regénye még a Bill, a Galaktika hőse, amely szintén több folytatást ért meg. Ez kezdetben Robert A. Heinlein Csillagközi inváziójának paródiájaként indult, később azonban már Isaac Asimov műveit is kifigurázta a sorozatban, sőt saját korábbi írásait is.
Noha Harrisont elsődlegesen humoros szerzőként tartják számon, sokszor ütött meg könyveiben komolyabb hangot, nem riadva meg a kemény társadalomkritikától sem. Az 1969-es Captive Universe például egy generációs csillaghajó utasairól szól, az 1976-os Skyfall nagyívű katasztrófaregény, a ’90-es években megjelent The Hammer and the Cross-trilógia egy alternatív történelmet idéz meg, viking hódítókkal a középpontban, az 1984 és 1988 között keletkezett Éden-trilógia pedig hasonlóképpen, a miénktől eltérő Földet képzel el, amelyben a dinoszauruszok nem haltak ki, hanem az emberiség versenytársaivá váltak az evolúcióban.
Humoros regényei közül jelentősebbek még A technicolor időgép (1967), ebben egy filmes forgatócsoport utazik vissza a vikingek korába, illetve a Star Smashers of the Galaxy Rangers (1973), amely E. E. „Doc” Smith korai űroperáit parodizálja. Szerkesztőként több antológia és antológia-sorozat került ki a keze alól, és magazinok kiadását is irányította. Életművéért az Amerikai SF- és Fantasy-Szerzők Szövetsége Nagymesterré választotta.
Harry Harrison többször járt Magyarországon, felesége Szeged mellől származott. Megfordult a 2006-os Átjáró fesztiválon is, magyar olvasói ekkor találkozhattak vele.
2012. augusztus 15-én halt meg 87 éves korában. Nem ismert, szenvedett-e valamilyen betegségben. Halálát valószínűleg végelgyengülés okozta.[2]
A Helyet! Helyet! (1966) vezérmotívumának felhasználásával, Charlton Heston főszereplésével forgatták a Zöld szója című tudományos-fantasztikus filmet (1973),[3] amelyben a túlnépesedés okozta élelmezési válságot mesterséges ételekkel oldják meg New Yorkban.[4]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.