Halász Gyula (újságíró)

Halász Gyula, született Fischer Gyula^[1] (Csetény, 1871. szeptember 17. – Brassó, 1969. március 16.) erdélyi magyar szerkesztő, közíró. Ifj. Halász Gyula (Brassaï) és Halász Kálmán apja.

Ez a szócikk az erdélyi magyar szerkesztőről szól. Hasonló címmel lásd még: Halász Gyula (egyértelműsítő lap).

Halász Gyula
Született	Fischer Gyula 1871. szeptember 17. Csetény
Elhunyt	1969. március 16. (97 évesen) Brassó
Állampolgársága	magyar román
Gyermekei	Brassaï Halász Kálmán
Foglalkozása	újságíró
Sablon • Wikidata • Segítség

Életpályája

Székesfehérváron és Budapesten tanult, magyar–francia szakos tanári oklevelet szerzett (1896). Diákkorában gyalog bejárta Erdélyt Brassóig, ahol bevallása szerint „a Cenk mágnesként örökre idevonzotta”. Többször járt Párizsban. 1896-tól negyven éven át Brassóban középiskolai tanár. A Brassói Szemle (később Brassói Hírlap) megalapítója, a lap megszűnése után 1919-től a Brassói Lapok munkatársa 1933-ig, amikor is Brassói Napló címmel új lapot alapít és szerkeszt 1936-ig. Vezércikkeiben a munkásság érdekeit szólaltatja meg. Turista lapok munkatársa, az Erdélyi Kárpát-Egyesület brassói osztályának majd a Brassói Turista Egyesületnek az elnöke; tiszteletére a Nagykőhavas csúcsára vezető fő turistautat 1929-ben Halász Gyula útjának nevezték el^[2] (mai neve Családi út).

Budapesten már 1894-ben verseskötete jelent meg (A Szajna partján); gondolatokat fűzött Az ember tragédiájához (könyvalakban Bp. 1922). Romániában megjelent munkái: Petőfi és Béranger (Brassó 1922); Petőfi Sándor élete és halála (Brassó 1922); Petőfi Sándor élete (Hasznos Könyvtár, Brassó 1935); Zajzoni Rab István válogatott versei (szerkesztésében és előszavával, Haladó Hagyományaink 1959); A századik év küszöbén (Emlékek, 1967).

Művei

• Gondolatok Az Ember tragédiájából; gyűjt. Halász Gyula; Athenaeum, Bp., 1899
• Petőfi Sándor élete és halála; Brassói Lapok, Brassó, 1922
• Petőfi Sándor élete; Ágisz, Brassó, 1935 (Hasznos könyvtár Közművelődési sor)
• Tücsök Miska; Móra, Bp., 1967 (Kispajtások mesekönyve)
• A századik év küszöbén; Irodalmi, Bukarest, 1967

Jegyzetek

1. Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 31743/1885. Névváltoztatási kimutatások 1885. év 2. oldal 42. sor
2. Székely Géza. A Nagykőhavas leírása. Brassó: saját kiadás, 10. és 52. o. (1936)

Források

• Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés II. (G–Ke). Főszerk. Balogh Edgár. Bukarest: Kriterion. 1991. ISBN 973-26-0212-0
• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar zsidó lexikon. 1929.

További irodalom

• Szabó Sámuel: Emlékezés Halász Gyulára. Korunk 1969/10.

• Erdély-portál
• Zsidóságportál