Kishivatalnoki családba született Greiner József és Grosz Emma fiaként. Már egyetemi évei alatt közölték írásait a Polgár, az Egyenlőség valamint A Hét című lapok. 1903-ban a Kisfaludy Társaság pályázatára lefordította Frédéric MistralMireio című eposzát, majd a Roland-éneket. Az 1910-es években felkapott kabarészerző lett. Emellett sikereket ért el vígjátékaival, szatirikus regényeivel és versesköteteivel is. Az első világháború idején (1914–1918) részt vett a polgári antimilitarista mozgalomban. Az 1918. évi polgári demokratikus forradalomban a Nemzeti Tanács mellett dolgozott.
Még a Magyarországi Tanácsköztársaság kikiáltása előtt kapcsolatba került Kun Bélával. 1919-ben részt vett a proletármozgalomban. A kommün bukásakor felajánlotta Kunnak és családjának, lakjanak nála, ám végül ez nem történt meg.[13] Börtönbe került, innen néhány hét múlva kiszabadult és Bécsbe emigrált, ahol a polgári radikális Bécsi Magyar Újság munkatársa lett és itt a kommunista irányt képviselte. 1925-ben kiutasították Ausztriából. Ekkor Párizsba ment, de innen is kitoloncolták, végül Berlinben telepedett le. 1927-től berlini tudósító. 1929-ben tagja lett a Német Proletárok Szövetsége lapszerkesztő bizottságának. 1933-ban Moszkvába ment, ahol az Új Hang című folyóirat szerkesztője lett, 1938-tól. 1945-ben hazatért és munkatársa lett a Szabad Nép, Új Szó, Szabadság, Világosság című lapoknak. 1950–1953 között főszerkesztője volt a Ludas Matyi című szatirikus hetilapnak.
Első felesége Kökény Ilona komika, a második Vidor Ferike kabarészínésznő volt, akivel 1919. június 14-én kötött házasságot, Budapesten.[14] 1923-ban vette feleségül Halpern (Rapapov) Olgát, akivel közös sírban nyugszik. (Özvegye, Halpern Olga 1958-ban alapította a Gábor Andor-díjat).
1919-ig
Böske a becsületét akarja; Schenk, Budapest, 1911 (Mozgó könyvtár)
Buta a feleségem és egyéb bolondságok; Schenk, Budapest, 1911 (Mozgó könyvtár)
Gábor Andor–Szirmai Albert: Fehér kabarédalok. Szöveg és zene; Bárd, Budapest, 1911
Jaj, a feleségem! és egyéb jelenetek; Dick, Budapest, 1912
Gábor Andor–Liptai Imre: A sarkantyú. Dráma; Dick, Budapest, 1912
Pesti sirámok. Könyv a beteg városról; Dick, Budapest, 1912
Gábor Andor–Köváry Gyula: Medgyaszay-esték. 1., Jelenetek, dalok, blüettek; Léderer, Budapest, 1913 (A Színházi Élet könyvtára)
Tarka rímek. Versek; Dick, Budapest, 1913
Petur meg a dinnye és más 30 humor; Dick, Budapest, 1913
Mancika, tündér! Vidám és szomorú jelenetek; Dick, Budapest, 1915 k.
Untauglich úr. Regény az itthonmaradtakról; Dick, Budapest, 1915
A kozák és egyéb jelenetek; Dick, Budapest, 1915
Ciklámen. Színjáték; Dick, Budapest, 1916
A kanári és egyéb vadállatok; Dick, Budapest, 1916
Szépasszony. Vígjáték; Dick, Budapest, 1916
A polgőr és egyéb jelenetek; Dick, Budapest, 1916
Mágnás Miska. Operett; zene Szirmai Albert, vers Gábor Andor, szöveg Bakonyi Károly; Szerzői Jogi Értékesítő Központ, Budapest, 1916
Dollár-papa. A pénz komédiája 4 felvonásban; Dick, Budapest, 1917
A hatalmas vadász és egyéb figurák; Dick, Budapest, 1917
Meghalni jobb; Légrády Ny., Budapest, 1917
Duó. Tréfás versek és verses tréfák; Dick, Budapest, 1917
Majd a Vica! Vígjáték; Dick, Budapest, 1918
Vidám könyv; Légrády, Budapest, 1918
Doktor Senki. Regény, 1-2.; Dick, Budapest, 1918
A princ. Vígjáték; Dick, Budapest, 1918
Öregszem mégis...; Légrády, Budapest, 1918
A vágyak valcere és egyéb elbeszélések; Légrády, Budapest, 1918
Harminchárom; Újságüzem Ny., Budapest, 1918
Hét pillangó. Regény; Dick, Budapest, 1918
1920–1944
Ezt izenem; Bécsi Magyar Kiadó, Bécs, 1920
Az én hazám. Versek az emigrációból; Bécsi Magyar Kiadó, Bécs, 1920
Világomlás. Új versek; szerzői, Bécs, 1922
Halottak arcai; szerzői, Wien, 1922
És itt jön Jászi Oszkár, aki megeszi Marxot és Lenint; Ama, Wien, 1922
Mert szégyen élni s nem kiáltani; Ama, Wien, 1923
Egerszeg. Három kép a magyar életről és a magyar halálról; Ama, Wien, 1924
Forradalmi dalok. A dalok szövegeit, a 21, 24, 30 és 32 számok kivételével Gábor Andor írta vagy fordította; Aksamit, Prága, 1926
Gábor Andor összegyűjtött költeményei; Nemzetközi Könyv, Moszkva, 1940
Bank ucca, vagyis: Hogy rabolták ki magyar urak a bécsi magyar szovjetkövetséget?; Ama, Wien, 1942
Rehákné lelkem! Két pesti szomszédasszony beszélgetései. Első sorozat. 1942. nyarától Mussolini bukásáig; Idegennyelvű Irodalmi Kiadó, Moszkva, 1943
Hazámhoz; Idegennyelvű Irodalmi Kiadó, Moszkva, 1943
Rehákné lelkem! Két pesti szomszédasszony beszélgetései. 2. sorozat. A fedezetlen vásárló-erőtől Magyarország megszállásáig; Idegennyelvű Irodalmi Kiadó, Moszkva, 1944
1945–1989
Így kezdődött...; Hungária, Bp., 1945
Kis József–Gábor Andor–Urbán Ernő: A háromtornyú palota és egyéb játékok a magyar falu számára; Szikra, Bp., 1947
Gábor Andor versei; Athenaeum, Bp., 1947
Haspók úr ebédel. Tréfa; in: Régi magyar kabaré; Kultúra, Bp., 1948 (Új magyar könyvtár)
Bécsi levelek; Athenaeum, Bp., 1950
Válogatott cikkek; szerk. Gergely Sándor et al.; Szépirodalmi, Bp., 1953
Válogatott versek; szerk. Gergely Sándor et al., bev. Illés Béla; Szépirodalmi, Bp., 1953
Gerő András–Hargitai Dorottya–Gajdó Tamásː A Csárdáskirálynő. Egy monarchikum története; szöveg Jenbach Béla, Leo Stein, ford. Gábor Andor, Békeffi István, Kellér Dezső; Habsburg Történeti Intézet, Bp., 2006
Büszke dal. Válogatott versek; Simor András, Bp., 2008 (Z-füzetek)
Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 29512/1913 Forrás: MNL-OL 30793. mikrofilm 982. kép 2. karton. Névváltoztatási kimutatások 1913. év 25. oldal 16. sor