Gasszánidák
From Wikipedia, the free encyclopedia
A gasszánidák, vagy ghasszánidák (Banú Gasszán) dél-arábiai eredetű arab törzs tagjai voltak, akik az Arab-félsziget északnyugati részén telepedtek le, és uralkodtak a szíriai arabok fölött. Itt hozták létre államukat a 4–7. század között, amely bizánci befolyás alatt álló ütközőállam volt. A ghasszánidák hatalma Észak-Szíriától, Júdeán és a Jordán keleti partján levő tartományokon át egészen az Arábia északi részét határoló szíriai sivatag lakóira terjedt ki. A Ghasszánida Királyságban az államvallás a monofizita kereszténység volt.[1] Fővárosuk mozgó volt, ellentétben a szomszédos Lakhmidák állandó központjával, Hirával.[forrás?]
Gyors adatok
Ghasszánida Királyság | |||||
220 körül – 638 | |||||
| |||||
Angol nyelvű térkép a Földközi-tenger térségének államalakulatairól 565 körül; a Ghasszánida Királyság „Gassanid. King.” néven szerepel Arábiában | |||||
Általános adatok | |||||
Fővárosa | mozgó főváros | ||||
Népesség | arabok fő | ||||
Vallás | monofizita kereszténység | ||||
Államvallás | kereszténység | ||||
Kormányzat | |||||
Államforma | királyság | ||||
Dinasztia | Ghasszánida-dinasztia | ||||
Államfő | király | ||||
| |||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Ghasszánida Királyság témájú médiaállományokat. |
Bezárás