(1900–1975) orvos, ideggyógyász, pszichoanalitikus, egyetemi tanár, törvényszéki elmeszakértő, műfordító From Wikipedia, the free encyclopedia
Gartner Pál (Szelepcsény, 1900. augusztus 3. – Budapest, 1975. március 6.)[2] magyar orvos, ideggyógyász, pszichoanalitikus, egyetemi tanár, törvényszéki elmeszakértő, műfordító, Gordon Zsuzsa színésznő apja.
Gartner Pál | |
Született | 1900. augusztus 3.[1] Szelepcsény |
Elhunyt | 1975. március 6. (74 évesen)[1] Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Gyermekei | Gordon Zsuzsa |
Szülei | Gartner Miksa Goldstein Irén |
Foglalkozása |
|
Tisztsége |
|
Iskolái | Erzsébet Tudományegyetem (–1925) |
Sírhelye | Kozma utcai izraelita temető (5B-6-12) |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Gartner Miksa szatócs és Goldstein Irén (1876–1912) gyermekeként született zsidó családban. Az érettségit megszerezve előbb fogtechnikusként, majd tisztviselőként dolgozott. Egyetemi tanulmányait a Budapesti Tudományegyetemen kezdte, ahonnan diákmozgalmi tevékenységéért kizárták. A pécsi Erzsébet Tudományegyetem orvosi karán 1925-ben szerezte meg oklevelét. 1925–1926-ban a nagykállói Állami Elmegyógyintézetben segédápolóként dolgozott, illetve külön díjazás nélkül orvosi munkát is végzett. 1926–1927-ben a nyíregyházi megyei kórház orvosa volt. 1927–1933-ban a Pesti Izraelita Hitközség Szabolcs Utcai Kórházának elmeosztályára került, ahol az elmeosztály európai hírű főorvosa, Richter Hugó tanítványa lett. 1933-ban felforgató tevékenység miatt – 1918-től tagja volt a Magyarországi Szociáldemokrata Pártnak – elbocsátották. Közreműködött bírósági szakértőként Matuska Szilveszter, – a biatorbágyi merénylet elkövetőjének – perében. 1936–1939-ben a budapesti Schwartzer Intézet főorvosaként, majd kinevezése után igazgatóként működött. 1941 és 1944 között munkaszolgálatos és légióorvos volt. Első feleségét – idősebbek lánya édesanyját – a vészkorszak alatt az Óbudai téglagyárba hurcolták, ahonnan megpróbálta megmenteni, de későn érkezett. 1945–1946-ban az Országos Elmemegfigyelő igazgató-főorvosa volt. 1946-ban a Pázmány Péter Tudományegyetem orvoskara a „Válogatott fejezetek a mélylélektan köréből“ című tárgykörből magántanárrá képesítette.[3] 1946 és 1950 között az Alsóerdősori Korányi Kórház alorvosa, megbízott főorvosa, 1950 és 1970 között osztályvezető főorvosa volt. 1944–1946-ban az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja, 1946–1948-ban az Orvos- és Egészségügyi Szakszervezet alelnöke, az Igazságügyi Orvosi Tanács tagja volt. Szociálpszichológiával, ideg- és elmegyógyászati diagnosztikával foglalkozott. Szirmai Rezső újságíróval együtt könyvet publikált a háborús bűnösökkel folytatott pszichoanalitikus beszélgetésekről, amely először 1946-ban jelent meg Fasiszta lelkek címmel. Az 1930-as években a szociáldemokrata orvoscsoport vezetője volt és megalakulásától tagja a Magyarországi Független Orvosanalitikusok Egyesületének
Szociálpszichológiával, gyakorlati ideg- és elmegyógyászati kutatásokkal foglalkozott. Alapvetően új eredményeket ért el a lelki betegségek pszichoanalitikus és mélypszichológiai gyógyítása terén, különösen értékesek az öngyilkossággal kapcsolatos mélylélektani megfigyelései. Egyik első alkalmazója volt a hipnózisnak és a szuggesztiónak.
A Kozma utcai izraelita temetőben nyugszik (5B-6-12).
Első felesége Szöllősi Magdolna (1907–1945) volt, Szöllősi Lipót és Laub Ilona lánya, akit 1928. június 25-én Budapesten vett nőül.[4] 1938-ban elváltak.
Gyermekei
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.