From Wikipedia, the free encyclopedia
A fosztiazát a mezőgazdaságban használt nematocid (fonálférgek elleni permetszer) és rovarölő szer. Felszívódó hatású. Az ilyen nematocidek olyan hatékony rovarölők, hogy a fonálférgeket is elpusztítják, ezért nem is kell külön rovarölő szerrel védekezni.
| Fosztiazát | |||
 | |||
| IUPAC-név | S-szek-butil-O-etil-(2-oxo-1,3-tiazolidin-3-il)foszfonotioát | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 98886-44-3 | ||
| PubChem | 91758 | ||
| ChemSpider | 82856 | ||
| KEGG | C18402 | ||
| ChEBI | 38692 | ||
| |||
| |||
| ChEMBL | CHEMBL1905657 | ||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | C9H18NO3PS2 | ||
| Moláris tömeg | 283,35 g/mol | ||
| Megjelenés | halványsárga olaj | ||
| Forráspont | 198 °C | ||
| Oldhatóság (vízben) | 9850 mg/l | ||
| Törésmutató (nD) | 1,5334 | ||
| Gőznyomás | 4,20·10−6 Hgmm | ||
| kH | 1,74·10−10 atm-m3/mol | ||
| Megoszlási hányados | 1,68 (oktanol/víz) | ||
| Veszélyek | |||
| EU osztályozás |  N  T | ||
| Lenyelés veszélye | az állatkísérletek alapján 40 g-nál kevesebb szer megemésztése végzetes lehet, vagy nem gyógyítható károsodást okozhat | ||
| NFPA 704 |  1
4
0
| ||
| R mondatok | R21 R23/25 R39 R41 R43 R50/53 | ||
| S mondatok | S24 S35 S37 S46 S57 | ||
| LD50 | 230–440 mg/tskg (patkány, szájon át) >2000 mg/tskg (patkány, bőrön át) | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
Magyarországon két fonálféreg okozza a legtöbb kárt a növénytermesztésben:
A kultúrnövények közül a burgonyát, paradicsomot, dohányt, padlizsánt, a burgonyaféle gyomok közül pl. a piros ebszőlőt(en) (Solanum dulcamara) és a fekete csucsort (Solanum nigrum) támadják meg, nem élnek meg viszont a Capsicum nemzetségbe tartozó burgonyaféléken (paprika, csilipaprika).
Mindkét faj karantén kártevő, az EU növényegészségügyi szervezetének I/A2 listáján találhatók. Ez azt jelenti, hogy a fertőzött területen szaporítóanyagot nem szabad termeszteni, az étkezési burgonya pedig csak mosás vagy koptatás után hozható forgalomba.
Mindkét faj a talajban található cisztákkal szaporodik. A keményfalú, nagyon ellenálló cisztákban 50–350 tojás van, melyek a cisztában akár 40 évig is életben tudnak maradni, bár mennyiségük évente kb. 30%-kal csökken. A kikelt inváziós lárvák keresnek egy 20–40 cm-re levő gyökeret (ennél nagyobb távolságot nem tudnak megtenni), behatolnak a belsejébe, és a gyökér átalakított sejtjeiből táplálkoznak.
Léteznek rezidens burgonyafajták a legtöbb fonalféreg ellen. A monokultúra elősegíti, a burgonyatermelés átmeneti szüneteltetése csökkenti a fertőzöttséget, mert a tojásokból kikelt lárvák megfelelő gyökér híján elpusztulnak. A 40 évig életképes ciszták miatt a teljes kiirtás szüneteltetéssel évtizedekig tart.
A hímek életük végén elhagyják a gyökeret, megtermékenyítik a nőstényeket, majd elpusztulnak. A nőstények a megtermékenyülés után ugyancsak elpusztulnak, testük tojásokká alakul. Az elpusztult nőstény fala a ciszta, ami kihullik a talajba a tojásokkal együtt.
A fonálférgek a talajjal terjednek. Bármilyen talajjal szennyezett anyag (gyökérzöldség, földes szaporítóanyag, művelőeszköz, vető és étkezési burgonya, stb.) alkalmas a fertőzés behurcolására. Sokáig úgy szaporodnak, hogy a növényeken alig okoznak tüneteket.
A fosztiazát egy harmadik fonálféreg faj, a gyökérgubacs fonálféreg[1] ellen is hatásos. Ez Magyarországon ritka, de veszélyesebb, mint a cisztaképző fonálférgek, ezért az ezzel fertőzött földet zár alá helyezik, a terményt megsemmisítik, bárminemű tevékenységet ott csak a Növény- és Talajvédelmi Szolgálat szoros ellenőrzése és előzetes engedélye mellett lehet végezni.
A fosztiazátot ültetés előtt vagy ültetéskor kell a gyökérzónába juttatni. Túl száraz talajban rosszul szívódik fel, ezzel hatékonysága romlik. Hosszú hatástartalmú szer, emiatt igen jó hatékonyságú, de primőrtermesztésben nem igazán használható. Hátránya még, hogy igen drága, és a sápadt cisztaképző fonálféreg ellen kisebb a hatékonysága.
Dózis: 30 kg/ha 10% m/m fosztiazát, ami 90%-os hatékonysággal pusztítja el a fonalférgeket. Ez azt jelenti, hogy a teljes kipusztítás szinte lehetetlen. A védekezés akkor szükséges, ha a talaj olyan mértékben fertőzött a cisztáktól, hogy az komoly kárt okoz a termésben.
Az EU-ban engedélyezett növényvédő szereket jelenleg az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a jóváhagyott hatóanyagok jegyzéke tekintetében történő végrehajtásáról szóló 540/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet[2] melléklete tartalmazza, amelyet az Európai Bizottság folyamatosan felülvizsgál.
A fosztiazátot eredetileg a 2003/84/EK bizottsági irányelv[3] vette fel a fonálférgek elleni hatóanyagként az akkor hatályos 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe. A 2007/31/EK irányelv[4] ezt a rovarok elleni védekezésre is kiterjesztette.
A fosztiazát (és sok más szer) alkalmazhatóságának határidejét rendszeresen meghosszabbítják, és ennek megfelelően módosul az 540/2011/EU rendelet melléklete. A szer használatát legutóbb a 2018. szeptember 20-i (EU) 2018/1262 végrehajtási rendelet[5] hosszabbította meg 2019. október 31-ig.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
