Fenciklidin
From Wikipedia, the free encyclopedia
A fenciklidin vagy fenilciklidin (a fenilciklohexilpiperidin összevont formája), rövidítése PCP a múltban fájdalomcsillapításra használt disszociatív drog hallucinogén hatásokkal. Közismert neve angel dust (angyalpor), de ezen kívül több megnevezése is ismeretes, mint például Wet, Rocket Fuel, Ashy Larry, Shermans Tank, Wack, Hulk Hogan, Ozone, HannaH, Hog és Embalming Fluid. Először az 1950-es években szabadalmaztatta a Parke-Davis gyógyszergyártó cég.[1] A PCP az USA-ban a pszichotróp anyagokról szóló egyezmény második jegyzékén szereplő (magas kockázatú, korlátozott terápiás alkalmazású) drog.[2]
Fenciklidin | |
IUPAC-név | 1-(1-fenilciklohexil)piperidin |
Kémiai azonosítók | |
---|---|
CAS-szám | 77-10-1 |
PubChem | 6468 |
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
Kémiai képlet | C17H25N |
Moláris tömeg | 243,39 g/mol |
Terápiás előírások | |
Jogi státusz | Schedule II / Class A |
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
Kémiailag a PCP arilciklohexilamin-származék, farmakológiailag pedig a disszociatív fájdalomcsillapítók körébe tartozik. A PCP elsősorban NMDA receptor antagonistaként működik, tehát blokkolja a működését. Az NMDA receptor antagonisták közé sorolható ezen kívül a ketamin, tiletamin és a dextrometorfán. Bár a PCP elsődleges pszichoaktív hatásai csupán pár óráig tartanak, a testből való teljes kiürülése hosszabb, jellemzően több héten át tartó folyamat.
Több mint harminc különböző PCP-hez hasonló szer volt utcán kapható az 1970-es és 1980-as években, főként az USA-ban. Ezek közül a legismertebb a PCPy (roliciklidin, 1-(1-fenilciklohexil) pirolidin); a PCE (eticiklidin, N-etil-1-fenilciklohexilamin); és a TCP (tenocikliding, 1-(1-(2-tienil)ciklohexil)piperidin). Ezeknek a vegyületeknek az élvezeti szerként történő felhasználása nem volt széles körben elterjedt és sosem volt olyan elfogadott a felhasználók körében, mint a PCP, ugyanakkor mindegyiket az Ellenőrzött anyagokról szóló törvény első listájába helyezték, feltehetőleg hasonló hatásaik miatt.[3]
A PCP-hez hasonló működési mechanizmust biztosító általános szerkezeti motívum a PCP-hez hasonló (analóg) anyagok szerkezeti-működési elemzését tárgyaló kutatásokból ismerhető meg. Ezek összefoglalása alább látható. Ezen analógok mindegyike feltehetőleg a PCP-hez hasonló hatásokat váltana ki, bár ezek különböző erősségűek lehetnek, a fájdalomcsillapító, disszociatív és serkentő hatások eltérő kombinációival, attól függően, hogy milyen konkrét molekuláris csoportokat tartalmaznak. Néhány országban, mint például az USA-ban, Ausztráliában és Új-Zélandon ezeket a vegyületeket a PCP-vel analóg ellenőrzött drogoknak számítanák, ezért tiltott szerek lennének, még akkor is, ha közülük sokat még nem gyártották soha, és nem is tesztelték.[4] Magyarországon a Phenciklidin szintén kábítószernek minősülő anyag, a 2005. évi XXX. törvény második jegyzékében szerepel.[5]