![cover image](https://wikiwandv2-19431.kxcdn.com/_next/image?url=https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b0/Old_Portuguese_Tiles_O_Fado_%25282861589727%2529.jpg/640px-Old_Portuguese_Tiles_O_Fado_%25282861589727%2529.jpg&w=640&q=50)
Fado
hagyományos portugál énekstilus / From Wikipedia, the free encyclopedia
A fado a portugál városokban a 19. század eleje óta népszerű, valószínűleg a brazíliai vagy az afrikai néger zenéből eredő, kommercializálódott gitárkíséretes ének.[1] Olyan melankolikus zenei műfaj, amelyet egy énekes (fadista) ad elő egy portugál gitár (guitarra) és egy spanyol gitár (violão) kíséretével.
Fado | |
Stíluseredet | Portugál zene |
Kulturális eredet | 19. század eleje, Lisszabon, Portugália |
Hangszerek | portugál gitár, klasszikus gitár |
Népszerűség | Elsősorban Portugáliában, másutt szórványosan, elsősorban Franciaországban, az Egyesült Királyságban, Hollandiában és Japánban |
Leszármazott stílusok | |
Coimbrai fado, Lisszaboni fado |
Fado | |||
| |||
![]() | |||
"Fado" a sintrai Estrada Velha mozaikja | |||
Adatok | |||
Ország | ![]() | ||
Felvétel éve | 2011 | ||
UNESCO azonosító | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Fado témájú médiaállományokat. |
Európai hazája Portugália, kialakulása az 1820-as évekre tehető. Az UNESCO kormányközi bizottságának VI. ülésén, amelyet 2011 novemberében Indonézia Bali szigetén tartottak, a portugál fado zene felkerült a szervezet szellemi kulturális örökségeket tartalmazó listájára.[2]
A fado életérzése a portugál saudade szóval jellemezhető, amely egyszerre jelent vágyakozást, nosztalgiát, szomorúságot, fájdalmat, de egyben a szerelem és a boldogság lehetőségét is. A fado szó etimológiailag a latin fatum, 'sors' szóval van kapcsolatban. Valószínűleg afrikai rabszolgák és portugál tengerészek hagyományos zenéjéből formálódott, arab hatással. Más elképzelések szerint a brazil lundum és modinha stílusokból jött létre.
Két stílusváltozata él: a populárisabb, szórakoztatóbb lisszaboni és a kifinomultabb coimbrai. Előbbi az első ismert fadoénekes, a 19. század első felében élt Maria Severa művészetéből alakult ki; utóbbi pedig az 1920-as, 30-as években, az addigi fado erőteljesen stilizált változataként, Artur Paredes és fia, Carlos Paredes gitárművészek keze alatt.
A műfaj legismertebb előadója Amália Rodrigues (1920–1999) és Cesária Évora volt.