folyó Közép-Európában From Wikipedia, the free encyclopedia
Az Elba (csehül Labe, németül Elbe, latinul Albis, vagyis Fehér) Közép-Európa második legnagyobb folyója. Csehország és Németország területén áthaladva az Északi-tengerbe ömlik.
| Elba | |
 | |
| Az Elba Děčín közelében, Csehországban | |
| Közigazgatás | |
| Országok |  Csehország, Németország |
| Cseh kerületek | Hradec Králové-i kerület, Közép-Csehországi kerület, Ústí nad Labem-i kerület |
| Német tartományok | Szászország, Brandenburg, Szász-Anhalt, Alsó-Szászország, Mecklenburg–Elő-Pomeránia, Hamburg, Schleswig-Holstein |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 1094 km |
| Forrásszint | 1390 m |
| Vízhozam | Wittenbergnél 700 m³/s |
| Vízgyűjtő terület | 144 055 km² |
| Forrás | Az Óriás-hegység déli oldalán, Csehországban |
 é. sz. 50° 46′ 32″, k. h. 15° 32′ 11″ | |
| Torkolat | Északi-tenger (Cuxhavennél) |
| é. sz. 53° 55′ 20″, k. h. 8° 43′ 20″ | |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Elba témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A cseh–lengyel határ közelében, az Óriás-hegység déli oldalán a Sněžka mellett fakadó Bílé Labénak és az Elser pataknak az összefolyásából ered, ahol egy 50 méter magas vízesésből alakul ki.
Végigfolyik a Cseh-medence északi részén, az Elba melletti síkságon, majd áttörve az elbai homokkőhegységet kilép a Germán-alföldre. A síkvidéken Wittenberg és Magdeburg között a Wrocław–Magdeburg–Brémai ősfolyamvölgy vonalát követi. Később Havelberg alatt egy másik ősfolyam (Varsó–Berlin ősfolyam) nyomvonalában halad. Hamburg alatt kiszélesedik és Cuxhaven térségében széles tölcsértorkolattal ömlik az Északi-tengerbe.
Felső szakasza gyors folyású. Wittenbergig partjai alacsonyak, völgye széles és lefolyása gyors. Magdeburgnál 242 méter széles. Tangermünde alatt folyása lassul és a törmelék hordalékból szigeteket épít. A vízfelszíne Wittenbergnél 20 méterrel, Lauenburgnál 5 méterrel, míg Hamburgnál 1 méterrel van a tengerszint felett. Hamburg térségében gyakran okoz árvizeket, ami ellen zsiliprendszerrel védekeznek.
Kolíntól lefelé, mintegy 800 km hosszban hajózható, sőt a 19. században még az e fölötti szakaszon is bonyolítottak tutajosforgalmat. Vizét több, jellemzően nyugat–keleti irányú csatorna köti össze a többi vízi úttal. A legjelentősebbek ezek közül a Elba–Lübeck-, Havel-, Mittelland-, a torkolatvidéket a Balti-tengerrel összekötő Kieli- és a Felső-Oderához vezető Odera–Spree-csatornák. Megközelíthető még rajta keresztül a Harz-hegység környéke (fontos ipari terület), illetve a Moldván át Prága is. Halállománya jelentős; felsővízi szakaszán pisztrángok is élnek, s itt megtalálhatók a folyami rákok is. Az alsó szakaszon különféle, a tengerből felúszó sós vízi halfajták is előfordulnak.
A folyó révén az Északi-tengerbe mosódó, fagyálló, korróziógátló folyadékként használatos benzotriazol potenciálisan veszélyezteti a vízi élővilágot.[1]
Jobb oldalról:
Bal oldalról:
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
