Dánszentmiklós község Pest vármegyében, a Ceglédi járásban.
| Dánszentmiklós | |||
 | |||
| Légi fotó | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Magyarország | ||
| Vármegye | Pest | ||
| Járás | Ceglédi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Sipeki Zsolt (Fidesz–KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 2735 | ||
| Körzethívószám | 53 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2574 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 76,84 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 38 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 12′ 51″, k. h. 19° 32′ 36″ | |||
 Dánszentmiklós
Pozíció Pest vármegye térképén
| |||
| Dánszentmiklós weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dánszentmiklós témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Fekvése
A mintegy 3000 lakosú község Pest vármegye déli részén, a Duna-Tisza közi homokhátságon fekszik. Közúton a 4-es főút és az M5-ös autópálya, illetve az 5-ös főút felől is könnyen elérhető, mert áthalad rajta az Albertirsa és Örkény között húzódó, a sztráda Pusztavacs–Örkény-csomópontját is érintő 4607-es út. Megközelíthető még a 405-ös főútról is, Nyáregyházánál déli irányba letérve a 4605-ös úton. Budapesttől, Szolnoktól és Kecskeméttől is egyaránt mintegy 60 kilométerre fekszik. Cegléd város (30 km) kistérségéhez tartozó település, aktív tagja a Dél-Pest megyei Településfejlesztési Társulásnak.
Története
A község első írásos említése 1324-ből származik. Területén több Árpád- korban létezett falu nyomát is megtalálták. Neve Dán (Dány) és Szent Miklós összetételéből keletkezett. A Dán- előtag egy Dán nevű birtokossal kapcsolatos, Szent Miklós myrai püspöknek a középkorban rendkívül nagy volt a kultusza.[3] A török időkben elnéptelenedett falu földjeit előbb a szomszédos Vatya község, majd annak pusztulása után Nagykőrös vette bérbe. A török kiűzését követően a pilisi Beleznay grófok tulajdonába került, illetve Nagykőrös városa szerzett bérleti jogot területein. Az 1850-es években Beleznay grófok gazdatisztjénél házitanítóskodott egy ideig Petőfi Sándor öccse, István.
A 19. század végére egyik legnagyobb földbirtokosa Wekerle Sándor korábbi miniszterelnök lett. Akkoriban kezdett kialakulni a mai falu, az egykori közép- és kisbirtokos körül. A 20. század közepére szórványtelepüléseinek, tanyáinak lélekszáma már elérte a 2000 főt. A községháza 1944-ben épült fel, az 1950-es évek közepén a római katolikus templom is elkészült. A mezőgazdasági jellegű településen a fő megélhetési forrást a gyümölcstermesztés, mint alma, szilva és meggy jelenti. Elsősorban az 1945-ben megalakult Micsurin Termelőszövetkezet hagyományait követve.
Napjainkban a községben általános iskola, óvoda, orvosi rendelő, gyógyszertár és postahivatal is működik. A kulturális feladatokat a 2000 m²-es Művelődési és Sportház, valamint a Sportcsarnok és a Könyvtár látja el. A település rendelkezik a teljes közmű ellátottsággal, víz-, gáz-, telefon-, kábeltelevízió- és csatornahálózattal.
Közélete
Polgármesterei
Bimbó József korábban, 1985 és 1990 között, a rendszerváltást megelőző ötéves ciklusban tanácselnökként is vezette már a települést.[13] A településen 2022. június 19-én időközi választásokat kellett tartani mert a 2019-ben megválasztott testület 2021. augusztus 13-án feloszlatta magát.[14]
Gazdasága
A mezőgazdasági jellegű településen a fő megélhetési forrást a gyümölcstermesztés, mint alma, szilva és meggy jelentette. Elsősorban az 1945-ben megalakult Micsurin Termelőszövetkezet hagyományait követve. Jelenleg a keresőképes lakosság többsége ingázik, főképp Budapestre.
Népesség
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 3103 | 3012 | 2818 | 2691 | 2608 | 2601 | 2574 |
| 2013 | 2014 | 2018 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86%-a magyarnak, 1,1% románnak, 0,6% cigánynak, 0,4% németnek mondta magát (14% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 46,2%, evangélikus 7,8%, református 7,3%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 11,1% (25,7% nem nyilatkozott).[15]
2022-ben a lakosság 86,2%-a vallotta magát magyarnak, 0,5% románnak, 0,4% cigánynak, 0,4% németnek, 0,2% ukránnak, 0,1% ruszinnak, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (13,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 30,8% volt római katolikus, 7,6% református, 5,6% evangélikus, 0,5% görög katolikus, 0,1% izraelita, 0,1% ortodox, 0,6% egyéb keresztény, 1% egyéb katolikus, 12,7% felekezeten kívüli (40,8% nem válaszolt).[16]
Nevezetességei
- Római katolikus imaház, mellette Szent István király szobra
- Plósz-kúria
- Wekerle-kastély
Oktatás
- Mosolygó Alma Óvoda
- Ady Endre Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
Közművelődés
- Művelődési Ház
- Községi Könyvtár
Egészségügy
Egészségházak
- Községi Egészségház
- Községi Labor
Gyógyszertár
- Tessedik Gyógyszertár
Sport
- Sportház
Jegyzetek
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
