Dunaalmás
magyarországi község Komárom-Esztergom vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Dunaalmás község Komárom-Esztergom vármegyében, a Tatai járásban.
| Dunaalmás | |||
 | |||
| Látkép | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Vármegye | Komárom-Esztergom | ||
| Járás | Tatai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Makay Tibor (független)[1] | ||
| Irányítószám | 2545 | ||
| Körzethívószám | 34 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1792 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 104,25 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 14,83 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 43′ 47″, k. h. 18° 19′ 18″ | |||
 Dunaalmás
Pozíció Komárom-Esztergom vármegye térképén
| |||
| Dunaalmás weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dunaalmás témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Komárom-Esztergom vármegye északi peremén, a Gerecse északi nyúlványai mellett fekszik, a Duna jobb partján. A környék fontosabb települései közül Komárom 16, Tata 9, Almásfüzitő 4, a megyeszékhely Tatabánya pedig 17 kilométer távolságra található.
Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 10-es főút, mely áthalad a központján és a nyugati határszéle közelében torkollik be az 1-es főútba. Szomóddal (és azon keresztül Tatával, illetve Tatabányával) az 1129-es út köti össze. A hazai vasútvonalak közül a Esztergom–Almásfüzitő-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt, Dunaalmás megállóhely.
A hagyomány szerint a település környékén hajdan nagy almafaerdők voltak, s e almaligetekről nevezték el a települést Almásnak.
Dunaalmás és környéke már ősidők óta lakott hely, ahol bronz-, római-, népvándorláskori leletek kerültek elő. Az itt lévő egykori római telepet Asaum-nak nevezték. Nevének első írásos említése 1093-ból való, Almás alakban.
A település valószínű, hogy abból a füzitői birtokból különülhetett el, amelyet Szent István adott a pannonhalmi apátságnak.
1093-ban I. László király birtokai közt szerepel.
1216-ban III. Ince pápa az apátság önálló birtokai között sorolja fel Szent Lászlóról elnevezett templomával együtt. A szentmártoni apátság ősi birtokai közé tartozott és 1223-ban Endre király megerősíti Szent László adományát.
A tatárjárás alatt a falu elnéptelenedett.
1342-ben Károly Róbert király is megfordult Almáson, és innen keltezte egyik oklevelét is. 1367-ben Nagy Lajos király újra benépesítette, és visszavette a bencésektől. 1369-ben Ferenc nevű királyi orvost írják bérlőjének. 1422-1462 között a komáromi vár tartozéka Villa Almas néven. 1500 táján a Porkoláb családot találjuk birtokosaként.
1529-ben a törökök elpusztították. 1540-ben Erdőhegyi Benedeknek és társainak zálogbirtoka. 1570-ben népesült be újból, ekkor a Rév-Almás nevet nyeri. A zsámbéki basától a török hódoltság idejében egy malmot kapott adományba a település.
1651-ben és 1673-ban a pannonhalmi főapát tiltakozik az ellen, hogy a települést a király Puchaim Jánosnak adományozza.
1714-ben itt pihent meg XII. Károly svéd király, aki a török fogságból szabadulva hazafelé tartott. 1749-ben Takács János, Ferenc és Judit, Király Kata, Varga János, Mészáros István, Zsuzsanna és Éva van megnevezve birtokosaként. Később a Zichyek lettek tulajdonosai 1853-ig, amikor eladták a klosterneuburgi kanonok-rendnek.
1815-ben a környéket és Almást is erős földrengés érte, romba döntve a község egy részét is.
A híres szerelmespár
Vajda Julianna, akit a források gyakran Lilla néven említenek, Csokonai Vitéz Mihály nagy szerelme, a híres Lilla-dalok ihletője volt. Nem maradt teljesen közömbös a költő iránt, aki rajongását szebbnél szebb versekkel fejezte ki. A Vajda szülők azonban, bár kedvelték a költőt, egyáltalán nem szánták neki a lányukat. Lilla a szülői kényszer hatására 1798-ban férjhez ment egy Lévai István nevű gazdag dunaalmási kereskedőhöz.[3] 1805-ben, Csokonai halálakor a hozzátartozói elküldték Lillának a búcsúlevelét, és a kinyomtatott Lilla-dalok egy kötetét, melyet ő a haláláig megőrzött. 1840-ben Lévai István meghalt; Vajda Julianna ekkor másodszor is férjhez ment, Végh Mihály dunaalmási református lelkipásztorhoz.[4] Lilla 1855-ben, 79 éves korában halt meg,[3] utolsó kívánsága szerint vele temették a költő búcsúlevelét. Ágya mellett tartotta a Lilla-dalok első kötetét, valamint Csokonai eljegyzési gyűrűjét, melyet egészen a haláláig viselt.[4]
Az 1848-as szabadságharcban
„Az elsáncolt táborban minden zászlóaljból két század maradt őrségül.
Pontban éjfélkor indultak el a Csillagsánc mellett gyülekezett csapatok, pedig Rakovszky csapatai csak néhány órája érkeztek vissza a Duna balpartjáról. A kora reggeli órákban rohanták meg Almást, s a rohamot az élen haladó 25. zászlóalj hajtotta végre. Az első rohamot a meglepő erővel védekező ellenség visszaverte, azonban a szétbontakozó 48. honvédzászlóalj rohamát már nem tudták megállítani. A peredi és királyrévi utcai harcokban magát már kitüntetett zászlóalj a faluból kiverte az ellenséget, s Neszmélyen túl üldözte.”
- Petheő Attila, Az 1849. augusztus 3-i komáromi kitörés története, in: Katonák, papok, polgárok 1848/49-ben: Tudományos konferencia a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Történettudományi Tanszékén.[5]
Pontban éjfélkor indultak el a Csillagsánc mellett gyülekezett csapatok, pedig Rakovszky csapatai csak néhány órája érkeztek vissza a Duna balpartjáról. A kora reggeli órákban rohanták meg Almást, s a rohamot az élen haladó 25. zászlóalj hajtotta végre. Az első rohamot a meglepő erővel védekező ellenség visszaverte, azonban a szétbontakozó 48. honvédzászlóalj rohamát már nem tudták megállítani. A peredi és királyrévi utcai harcokban magát már kitüntetett zászlóalj a faluból kiverte az ellenséget, s Neszmélyen túl üldözte.”
- Petheő Attila, Az 1849. augusztus 3-i komáromi kitörés története, in: Katonák, papok, polgárok 1848/49-ben: Tudományos konferencia a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Történettudományi Tanszékén.[5]
1849. augusztus 2-án Klapka György tábornok csapatai megpróbáltak kitörtek a körbezárt Komáromi várból. Augusztus 3-án Aschermann Ferenc ezredes vezette balszárny csapatai elfoglalták Dunaalmást. A falut védő osztrák helyőrség létszáma pár századra tehető, a község területén heves utcai harcok folytak. Aschermann teljes sikert aratott és utána továbbhaladt a lovadi hadihíd és Mocsa, Tömörd és Igmánd elfoglalása felé. Augusztus 3-án késő délután a több oszlopból egyesülő magyar erők döntő győzelmet arattak Anton Csorich csapatai fölött. A komáromi vár ostroma ezzel megtört, a vár ideiglenesen felszabadult.[6]
Modernkori történet
A település kőbányájából hordott kövekből építették fel például a komáromi várat, de már a rómaiak is bányásztak innen követ, Brigetio építkezéseihez, amit rabszolgák bányásztak ki és szállították el a máig fennmaradt ún. kőhordóúton keresztül. A római kor óta üzemelő kőbányát mára már bezárták.
A település és környéke máig híres szőlő- és bortermeléséről.
A Csokonai Művelődési Ház Lilla lebontott lakóháza helyén épült 1933-ban. Szomszédságában kapott helyet Csokonai szobra és a körülötte kialakított park. A kutatás közben felgyűlt, nagy értékű tárgyi és írásos emlékek az 1971-ben felavatott emlékszobában lettek kiállítva.[7]
1977. április 1-jén Almásneszmély néven egyesítették a szomszédos Neszméllyel. A két település 1991-ben szétvált.[8]
Polgármesterei
- 1991–1994:
- 1994–1998: Maár András (független)[9]
- 1998–2002: Lévai Péter (független)[10]
- 2002–2006: Lévai Péter (független)[11]
- 2006–2010: Lévai Péter (független)[12]
- 2010–2014: Czeglédi Zoltán (független)[13]
- 2014–2016: Czeglédi Zoltán (független)[14]
- 2016–2019: Ollé Árpád (független)[15]
- 2019–2022: Ollé Árpád (független)[16]
- 2022–2024: Makay Tibor (független)[17]
- 2024– : Makay Tibor (független)[1]
Az egyesített településen a rendszerváltás utáni első önkormányzati választáson Balázs László független jelöltet választották polgármesternek.[18] Az egyelőre nem tisztázott, hogy a szétválás után melyik községet irányította tovább és melyik településen kellett időközi polgármester-választást tartani, de a következő, 1994-es önkormányzati választáson már egyik településen sem jelöltette magát a polgármesteri tisztségre.
2016. június 26-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak Dunaalmáson,[15] az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[19]
2022. október 2-án ugyancsak időközi polgármester-választást kellett tartani Dunaalmáson, mert a korábbi polgármester 2022 június végi hatállyal lemondott posztjáról.[20]
Labdarúgó csapata a DMAC Dunaalmás. 2022-ben a Komárom-Esztergom megyei III. osztályban játszott.[21]
A település népességének változása:
A népesség alakulása 2013 és 2024 között
| Lakosok száma | 1542 | 1550 | 1547 | 1785 | 1804 | 1727 | 1792 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
Adatok: Wikidata
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 80,3%-a magyarnak, 0,9% németnek, 0,2% románnak, 0,3% szlováknak mondta magát (19,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 29,3%, református 22,5%, evangélikus 0,8%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 13,3% (32,6% nem nyilatkozott).[22]
2022-ben a lakosság 83,3%-a vallotta magát magyarnak, 1,1% németnek, 0,1-0,1% ruszinnak, cigánynak és szlováknak, 2,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (16,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 18,2% volt római katolikus, 14,6% református, 0,8% evangélikus, 0,5% görög katolikus, 0,1% izraelita, 0,9% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 16,1% felekezeten kívüli (47,8% nem válaszolt).[23]
- A Nepomuki Szent János tiszteletére szentelt római katolikus temploma barokk stílusban épült 1754 és 1757 között Johann Baptist Martinelli tervei szerint.
- Itt élt 1798-tól haláláig, 1855. február 15-éig Vajda Julianna, Csokonai Vitéz Mihály Lillája. Sírja a község temetőjében található.
- Itt született Nagy Géza, a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumának matematika-fizika tanára 1911. január 26-án.
- A község temetőjében nyugszik Petri György (1943-2000) költő.
- Itt élt Lenhardt György festőművész.[24]
- Az itteni Dunaalmási Csokonai Általános Iskolában tanított Barcsa Pál festőművész.
Dunaalmás katolikus temploma
A katolikus templomban
A református templom
Csokonai Vitéz Mihály mellszobra
Vajda Julianna síremléke
18. századi műemlék uradalmi pince
Polgármesteri hivatal
A régi dunaalmási malom
Útmenti feszület 1937-ből
Temetői nagykereszt
Csokonai Művelődési Ház
A Duna-parton
Az almási csata emlékműve
A második világháború áldozatainak emlékműve
- Torkos Justus János 1746: Thermae Almasienses. Posonii
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
