(1829–1896) magyar tanfelügyelő, római katolikus püspök, megyéspüspök, pécsi püspök From Wikipedia, the free encyclopedia
Doliánszki Dulánszky Nándor Alajos (Esztergom, 1829. október 15. – Pécs, 1896. január 24.) székesfehérvári püspök 1875-től 1877-ig, pécsi püspök 1877-től haláláig.[2][3]
Dulánszky Nándor | |||||
Született | 1829. október 15.[1] Esztergom | ||||
Elhunyt | 1896. január 24. (66 évesen)[1] Pécs | ||||
Állampolgársága | magyar | ||||
Foglalkozása |
| ||||
Tisztsége |
| ||||
pécsi püspök | |||||
Vallása | római katolikus egyház | ||||
Pappá szentelés | 1853. augusztus 7. | ||||
Püspökké szentelés | 1875. december 8. Esztergom | ||||
Szentelők |
| ||||
Hivatal | székesfehérvári püspök | ||||
Hivatali idő | 1875–1877 | ||||
Elődje | Jekelfalussy Vince | ||||
Utódja | Pauer János | ||||
Hivatal | pécsi püspök | ||||
Hivatali idő | 1877–1896 | ||||
Elődje | Kovács Zsigmond | ||||
Utódja | Hetyey Sámuel | ||||
Társszentelt püspökök | |||||
| |||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Dulánszky Nándor témájú médiaállományokat. | |||||
Sablon • Wikidata • Segítség |
A kisnemesi doliánszki Dulánszky család sarja. Édesapja Dulánszky József(1794-?), édesanyja Szloboda Borbála (1803–1870) volt.[4][5] Dulánszky József a gróf szlavnicai Sándor család gazdatisztje volt: 1825-ben Szomoron uradalmi ispán (spanus dominalis), 1829-ben Nagysápon kasznár (frumentarius), 1838-ban Bián uradalmi számtartó (rationista dominalis), 1843-ban már uradalmi tiszttartó (provisor dominalis) ugyanott; 1845-ben Bajnán uradalmi tiszttartó (provisor dominalis).[6] Nándor fivére, Dulánszky Adolf (1838–1909), 1884-től a pécsi püspökség uradalmi igazgatója volt; Dulánszky Adolftól és feleségétől, lindenthali Mayer Hermina (1839–1908) úrnőtől,[7] származik a Dulánszky család pécsi ága.
Gyerekkora nagy részét az etyeki plébániához tartozó bóthi-pusztán és Bián töltötte. Középiskolai tanulmányait a budai főgimnáziumban, Pozsonyban, illetve Nagyszombatban végezte.[3] Ezt követően az esztergomi érseki megye papnövendékei közé vették fel, és filozófiát, 1850-től a bécsi Pázmáneumban teológiát tanult. 1853.[8] augusztus 7-én szentelték pappá.
Rövid ideig óbudai káplánként működött. Innen a Szt. Ágostonról nevezett bécsi papneveldébe (Augustineum) hívták át, ahol az egyetemen 1855-ben teológiai doktori oklevelet nyert. 1857-től Pest-belvárosi káplán volt, majd az esztergomi szeminárium, 1860-tól pedig a pesti Központi Papnevelő Intézet tanulmányi felügyelője (prefektusa).[3] Ebben a minőségében az egyetem hittudományi karán helyettes tanár volt, ahol 1862-ben rendes tanárrá nevezték ki. 10 év után, 1872-ben – mint osztálytanácsost, és a katolikus ügyek előadóját – a vallás- és közoktatásügyi minisztériumba hívták.[3]
1873. március 17-én esztergomi kanonokká, 1874. január 8-án sümegi címzetes apáttá, május 28-án bácsi választott püspökké nevezték ki.[3]
1875. június 11-én székesfehérvári, 1877. június 1-jén pedig pécsi püspökké nevezték ki.[3]
1882 és 1891 között restauráltatta a pécsi székesegyházat, és megalapította annak gregorián énekiskoláját. 1883-ban újjászervezte és kibővítette a szemináriumot; az irgalmasok segítségével öt leányiskolát alapított.[3] 1880-tól valóságos belső titkos tanácsosi címet kapott.
1882-ben a Ferenc József-rend nagy keresztjét kapta.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.