A cirkusz eredetileg vándormutatványos csoportok kerek fellépő sátrát és műsorát jelentette. Jelenleg egy nagy hagyományokkal rendelkező előadó-művészeti ág.
Ez a szócikk az előadó-művészeti ágról szól. Hasonló címmel lásd még: Cirkusz (film).
A modern cirkusz 1769-ben született meg, Londonban, amikor Philip Astleynek az az ötlete támadt, hogy néhány akrobatikus mutatvánnyal, például erőművészekkel és kötéltáncosokkal együtt lovasgyakorlatokat mutassanak be egy lovaglóiskolában, melyet tíz évvel később széksorokkal vett körül, és Astley Royal Amphiteator of Arts-nak nevezett el.
Az Amerikai Egyesült Államokban a cirkusz 1778-ban született meg Philadelphiában, fénykorát pedig a Barnum Cirkusz jelentette, amely Buffalo Bill lovaglóművésszel hódította meg a világot. 1793-ban John Ricketts is létrehozott egyet. Az előadásokat külön erre a célra épített épületekben mutatták be. Később azután sátrakban fellépő vándorcirkuszok is kialakultak, mint például a Barnum & Bailey Cirkusz.
Franciaországban a császárság bukása után sok leszerelt lovaskatona vett részt ilyen bemutatókon, majd Franconi (1737-1836) megnyitotta az Olimpiai Cirkuszt.
Párizsban a Napóleon Cirkusz, mai nevén Cirque d’Hiver, amelyet 1852-ben Dejean alapított, különféle állatmutatványokkal szórakoztatta a lovasszámokért lelkesedő közönséget. Az első nagy állatsereglet (menazséria) 1870-ben tűnt fel Angliában. 1914 után már vadállatmutatványok tették híresebbé az Amar, a Pinder és a Bouglione nevű cirkuszokat. 1960 körül az állatvédő egyesületek támadni kezdték az állatidomítást.
Budapesten az első állandó cirkuszt Barocaldiolasz artista hozta létre, a másodikat Wulf Ede német-holland cirkuszigazgató létesítette a századfordulón. A hullámbádogból készült cirkuszépületet 1895-ig vezette Wulf. A Városi Cirkuszt 1904-től Beketow Mátyás, 1935-től Fényes György vezette. Ekkor lett a neve Fényes Cirkusz. Az épületet 1966-ban lebontották.
A Fővárosi Nagycirkusz mai épülete 1971 óta működik folyamatosan a Városligetben.
Fő attrakciója a nyereg nélküli lovaglás és az oroszlánszelídítés volt.
Hagyományos cirkusz
Ma a cirkusz a családi szórakozás egyik népszerű formája, kötéltáncosok, zsonglőrök, bohócok, bűvészek, állatidomárok stb. lépnek porondra. Philip Astley fedezte fel, hogy a ló hátán végzett mutatványokhoz 12,8 méter (42 láb) átmérőjű terület a legalkalmasabb, azóta tekintik ezt a méretet a porondok általános méretének.
Bizonyos vélemények szerint a mai cirkuszokban az állatok tartási körülményei állatkínzásnak minősülnek. Ennek ellenére (egyes állatvédő szerveztek szerint) egyelőre nincs megfelelő szabályozás a cirkuszok számára az állatok tartását illetően.[1][2]
A cirkusz világában is léteznek dinasztiák. A legismertebb nevek: Ali Amar, Alfred Court, Carl Hagenbeck, Louis Knie, Frimin Bouglione, Martin, Orfy, Myer, Chipperfield stb. Híres magyar bohóc-artista család az Eötvös-dinasztia.
Bohócok: Minden bohóc külön összetéveszthetetlen egyéniség. Nevetséges ruhájukkal és festett arcukkal sajátos szerepük van. Vannak közöttük zenebohócok, akrobaták, pantomimesek, komédiások, és vannak, akik a zsonglőrködéshez is értenek. Az angol Joseph Grimaldi19. századi bohóc (becenevén Joey) öröksége a fehér arcfestés.
Lengő trapéz: Művészeinek tizedmásodpercnyi pontossággal kell végrehajtaniuk a levegőben a szaltókat és ugrásokat. Ezt a merész mutatványt a francia Jules Léotard mutatta be először, 1859-ben.
Az egyik legismertebb, cirkuszhoz kötődő zene a Gladiátorok bevonulása (Vjezd gladiátorů), melynek szerzője Julius Arnost Wilhelm Fučík katonazenekari karmester és zeneszerző, aki a 19-20 század fordulóján, Csehországban élt.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Circus című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Cirque című francia Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Cirkusztörténet. Jegyzet az Állami Artistaképző Iskola részére. 1., Ókor; összeáll. Szekeres József; Fővárosi Nyomdaipari Váll., Budapest, 1960
Szekeres József: A magyarországi artisták és cirkuszok története; Állami Artistaképző Iskola, Budapest, 1962
Budai Imre: A cirkuszművészet rövid története; Utorg, Budapest, 1985
Szekeres József–Szilágyi György: Circus. Fejezetek a magyar cirkuszművészet történetéből; MACIVA, Budapest, 1979
Cirkusz és tudomány; szerk. H. Orlóci Edit; Jószöveg Műhely, Budapest, 2005 (Jószöveg könyvek)
H. Orlóci Edit: Szabad a porond. A magyar cirkuszi testnyelvjáték, 1890–1914; Jószöveg Műhely, Budapest, 2006
Valóság és illúzió; szerk. Szeifert Judit; MAOE, Budapest, 2012
Cirkuszi csodaemberek. Életútinterjúk cirkuszművészekkel; riporter Szekáry Zsuzsanna, szerk. Fekete Péter, Pál Dániel Levente; MACIVA, Budapest, 2019–
Dohi Tamás: A ligeti porond. 120 év története (MACIVA Budapest 2009)
Dohi Tamás: The Capital Circus of Budapest (MACIVA Budapest 2009)
Sz. Látó Judit: Életem a cirkusz. Kristóf István története (Budapest 2021)
Sz. Látó Judit: My life, the circus. The amazing story of István Kristóf (Budapest, 2022)
Cirkuszépületek Európában. Cirkuszművészeti és cirkuszépülettörténeti tanulmányok, esszék, előadások; szerk. Joó Emese; Magyar Művészeti és Innovációs Központ, Bp., 2022 (Színháztudományi szemle)
Ez a szabadidő tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.